Beszédes statisztika: ma mindössze négy ország maradt a huszonhét uniós tagállamból, amely változatlan életvitel mellett tudja tartani a stabilitási és növekedési paktumban anno lefektetett kritériumokat. Nézzük pozitívan: véget érhet a 20. századra jellemző túlfogyasztás, és elkövetkezhet a fenntartható, felelősen gondolkodó világ korszaka, miután a válság nyomán a kormányok nadrágszíjmeghúzó politikája rákényszerítheti az embereket nem csak a spórolásra, az életmód- és gondolkodásváltásra is.
Az emberek most szembesülnek azzal, hogy „alanyi jogon" senkinek nem jár a jólét. A társadalmi hatásokról végzett friss Eurobarométer-felmérés szerint az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység, és minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd számlái kifizetésekor. A görögök 85 százaléka számolt be a szegénység növekedéséről, a franciák 83, a bolgárok 82, a románok 77 és az olaszok 75 százaléka osztja ezt a néztet. Az európai polgárok körülbelül 30 százaléka nehezebben fedezi az egészségügyi költségeket, és minden hatodik bizonytalan az állását illetően. Ugyanakkor idén már csökkent a pénzügyi helyzetük romlására számítók aránya, például Lettországban, összehasonlítva a 2009. júliusi helyzettel, az akkori 65 százalék helyett jelenleg csak 23 százalék tartja ezt valószínűnek, Litvániában 32 százalék a korábbi 58-cal szemben. Magyarországon is 20 százalékra, kevesebb mint a tavalyi felére csökkent a pesszimisták aránya.
A gazdasági növekedés helyreállítását azonban veszélyezteti, hogy az unióban a népesség öregedésével egyre kisebb a munkaképes korú állampolgárok aránya. Az adó- és társadalombiztosítási rendszerek átalakítása, a korai nyugdíjba vonulás megelőzése, a vállalatok és a dolgozók szemléletváltása együttesen kínálhat csak megoldást az európai országokat érintő demográfiai változásokra - ez derült ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) június 18-án tartott konferenciáján. Ha ugyanis a várható élettartam hosszabbodása és az egészségi állapot javulása nem eredményez hosszabb ideig tartó munkavégzést, bizonytalanná válik a szociális biztonsági rendszerek életképessége. E téren a közép- és kelet-európai országokban komoly tennivalók vannak, Nyugat-Európában az 1990-es évek korai nyugdíjba vonulási tendenciája mára a kormányzatok erőfeszítései révén megfordult.
- A korainyugdíj-ösztönzőket meg kell szüntetni, s az adó- és társadalombiztosítási rendszerek megfelelő átalakítása által minél nagyobb pénzügyi vonzerőt kell kínálni mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára a tovább dolgozáshoz - fejtette ki dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a szervezet álláspontját.
Úgy tűnik, hogy ez mind több európai munkavállaló elképzelésével összecseng: 2010 májusában az uniós polgárok 73 százaléka kifejezetten kevesebb nyugdíjra számít, ezért azt tervezi, hogy elhalasztja nyugdíjba vonulását, vagy több pénzt gyűjt azokra az évekre. 54 százalékuk - 17 tagállamban a válaszadók többsége - aggódik, hogy öregségi jövedelmük nem lesz elegendő arra, hogy megfelelő életet élhessenek.
ROMÁNIA
Áfaemelés és vizitdíj
Az Emil Boc vezette román kormány az elmúlt két évtized legkomolyabb megszorító csomagját hozta tető alá. Miközben a parlament épphogy elfogadta a költségvetési kiadásokat ez év végéig 2,2 milliárd euróval csökkentő radikális intézkedéseket, az épület előtt több ezer állami alkalmazott és nyugdíjas tiltakozott. A tüntetők kétszer is megrohamozták a törvényhozás épületének kapuit, és összecsaptak a rendfenntartókkal.
Ám a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott segítségnek - 2009-ben két évre szóló, összesen 20 milliárd eurós hitelkeretről írtak alá szerződést - ára van. Annak érdekében, hogy az államháztartási hiány 9,1 százalékról idén 6,8 százalékra süllyedjen, a kormány a béreket 25, a nyugdíjakat és más szociális ellátmányokat 15 százalékkal csökkentené. A román alkotmánybíróság azonban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a nyugdíjak tervezett megkurtítását, így a kormány az áfa 19-ről 24 százalékra emeléséről döntött. E mellett szó van 70 ezer közalkalmazott elbocsátásáról, a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megvonásáról és új adókról is - például 16 százalékot vetnének ki az ebédjegyre - és a tőkehozamból származó bevételek - beleértve a bankbetétek kamatait - megadóztatásáról is.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében a parlamentnek új nyugdíjtörvényt kellett alkotnia, és a helyi adók hatékonyabb begyűjtését lehetővé tevő új adóügyi törvényt is. A tervek szerint az egészségügy bevételeit a részleges hozzájárulási fizetéses rendszer - például a vizitdíj - bevezetésével növelnék, a kórházi ágyak számát pedig csökkentik. A GDP 0,3 százalékának megfelelő összeggel visszaveszik az önkormányzatok finanszírozását, s ugyanennyivel szűkítik az állami fűtéstámogatást. Emellett a román sajtó értesülései szerint a kabinet vissza akar térni a korábbi rendszerre, amely szerint minden kismama legfeljebb a minimálbérnek megfelelő 600 lejt kapna.
Az áfaemelés az év végéig 3,5-4 milliárd lej (közel 1 milliárd euró) pluszbevételt jelent a költségvetés számára, és így tartható a 6,8 százalékos hiánycél, vagyis egyelőre nincs szükség a társadalombiztosítási hozzájárulás emelésére és a nyugdíjak megadóztatására - vélekedett több nyilatkozatában is Sebastian Vladescu pénzügyminiszter.
PORTUGÁLIA
Fiskális sokk
Bár a szocialista kormány Portugáliában a megszorító intézkedések többségét csak 2011-2013-ra tervezte, a pénzpiacok viselkedése és az unió sürgetése átírta ezt a forgatókönyvet. A tavaly 76,6 százalékos, ez évre pedig 86 százalékra prognosztizált államadósság, valamint a rekordméretű 9,4 százalékos költségvetési hiány csökkentése érdekében az idei kiadásokat 2 milliárd euróval kurtítják. Jose Socrates miniszterelnök azonnal korlátozta a munkanélküliségi és más szociális juttatásokat, ettől 289 millió euró költségvetési megtakarítást várnak 2010-2011-ben.
A portugál média által „fiskális sokknak" nevezett csomag része a közszolgák és közalkalmazottak fizetésének csökkentése: 5 százalékkal kevesebbet visznek haza a miniszterek, a parlamenti és a helyi képviselők, valamint a legnagyobb állami vállalatok vezetői. Az áfa felső határa 20-ról 21 százalékra emelkedett, és pótlólagos adót vetettek ki a nagyobb vállalatok és bankok profitjára. A strukturális reformokat is tartalmazó program részeként a kormány a személyi jövedelemadó mértékét is növeli: a magasabb keresetűek 1-1,5 százalékos extraadóra számíthatnak. Ezen felül azonnali hatállyal felfüggesztették a legnagyobb állami beruházásokat, például az új lisszaboni repülőtér építését. Az intézkedések 2011-ig biztos, hogy életben maradnak - mondta a kormányfő, aki 2011 végére 4,6 százalékos hiánycélt jelölt meg.
OLASZORSZÁG
A tündérmesének vége
A jobbközép olasz kormány májusban fogadta el azt a vészköltségvetést, amelytől a következő két évben 24 milliárd euró megtakarítást remélnek. A parlament jóváhagyására váró, nagyobb részt azonnal életbe lépő intézkedéseket tartalmazó kiigazító csomag a Financial Times szerint szigorú, az euró bevezetése érdekében 1990-ben hozott reformok óta nem volt hasonló.
A közhivatalokban dolgozó 3,5 millió munkavállaló fizetését befagyasztják, és az új álláshelyek betöltése is szünetel. A regionális és helyi önkormányzatok munkatársainak bérét 2011-ben és 2012-ben mintegy 13 milliárd euróval csökkentik. A miniszterek, az idősebb állami hivatalnokok és a parlamentben dolgozók jövedelme 10 százalékkal esne, szemben a korábban javasolt 5 százalékkal. Számos állami hivatalt bezárnak, többek között az olasz pénzügyminisztérium által alapított független gazdaságkutató intézetet, az ISAE-t.
A kiugró hiánnyal küzdő régiókat a kormány felszólította, hogy emeljék meg a vállalkozói és jövedelmi adókat. Az adóelkerülők is szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak, és a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata sem fog elmaradni. A jövőben 7 ezer euróra csökkenne az árukért és szolgáltatásokért készpénzben fizethető összeg felső határa. Ez mostanáig 12 ezer euró volt.
„A tündérmesének vége" - írta a csomag bejelentése kapcsán a La Repubblica. A kormány célja, hogy a tavaly 5,3 százalékos költségvetési hiány 2012-re 2,7 százalékra zsugorodjon.
SPANYOLORSZÁG
Új mentőöv?
A 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő Spanyolország 2013-ig a GDP 3 százalékára szeretné lefaragni a 2009-ben 11,2 százalékos költségvetési hiányt. A januárban elfogadott 50 milliárd eurós megszorító csomag kevésnek bizonyult. Májusban - miután Görögországgal és Portugáliával egy sorban kezdték emlegetni Európa ötödik legnagyobb gazdaságát - Jose Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök újabb intézkedéseket jelentett be: júniustól 5 százalékkal csökken a közalkalmazottak fizetése, 2011-től pedig befagyasztanák a béreket. (A hír hallatára a spanyol szakszervezetek országos közalkalmazotti sztrájkot hirdettek.) A nyugdíjakat - kivéve a legszegényebbekét - is érintik a költségvetési vágások.
A szocialista kormány az újonnan megszülető gyermekek után járó 2500 eurós anyasági támogatást is megszünteti annak érdekében, hogy a következő két évben a 2010. januárban jelzettnél 15 milliárd euróval többet spóroljon a költségvetés. Annak ellenére született a döntés, hogy ez volt a Zapatero-kormány szociális platformjának a születésszám-növekedés ösztönzése érdekében hozott központi eleme.
A piaci nyomások a munkaerőpiacot sem kímélték: annak érdekében, hogy a kiugróan magas munkanélküliség csökkenjen, a kormány végül rábólintott a reformjavaslatra, amely a jövőben megkönnyíti a munkáltatóknak a munkaerő-felvételt és a dolgozók elbocsátását.
Mindezek ellenére többek szerint - különösen azután, hogy Madridba látogatott Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője - komoly esélye van annak, hogy Spanyolország lesz az első, amely próbára teszi az EU 27 tagországának miniszterei által májusban jóváhagyott 750 milliárd eurós mentőcsomagot (lásd Piac & Profit 2010/6.). Az El Economista napilap június közepén azt írta, hogy az IMF, az unió és az USA kincstára egy 250 milliárd eurós hitelcsomagot készít elő az EU GDP-jének mintegy 11,7 százalékát adó ország számára. A spanyol bankszektor június elején bejelentette, hogy finanszírozását egyre nagyobb arányban kénytelen az Európai Központi Bankra építeni, mind magasabb jegybanki forrást igényelve. Ennek ellenére a mentőcsomag még csak pletyka.
NAGY-BRITANNIA
Rekorddeficittel
A rekordösszegű, 163 milliárd fontos költségvetési deficit eltüntetése az új brit koalíciós kormány elsődleges feladata. Kevesebb pénzt költhet például a kereskedelmi minisztérium: csökkennek a vezetői fizetések, és a hivatal munkatársai nem repülhetnek első osztályon. Az egyetemek és a kutatóintézetek is limitált pénzre számíthatnak, és a regionális fejlesztési hivataloktól is elvesz a tárca. Rosszul járnak a tanácsadók és a beszállítók, háttérbe szorulnak a számítástechnikai fejlesztések. A Népszabadság információi szerint a 2012-es olimpiára is kevesebbet szánnak: mintegy 300 millió fonttal fogy a keret. Az átlag londoni a tömegközlekedés árán is fogja érezni a megszorításokat. Az áfa 17,5 százalékról 20 százalékra nő, és kevesebb jut majd a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését támogató alapba. Az áfaemelés alternatívája lehetett volna a jövedelemadó és az egészségügyi járulékok emelése, de a kormány szerint ez érzékenyebben érintett volna bizonyos társadalmi csoportokat. A 30 ezer font feletti szja-t fizetők számára megszűnnek a kedvezmények, módosítják a helyi adókat, az ingatlanok értékesítése után fizetendő tőkejövedelem-adó pedig 18-ról 20 százalékra nő. Az intézkedéscsomag leginkább a közszférát és nyugdíjasokat fogja érinteni - mondta a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, Gálik Zoltán a Gazdasági Rádiónak adott interjújában.
