● szolgáltatások konvergenciája, azaz különböző hálózati platformok hasonló szolgáltatást tudnak nyújtani, például kábeltévé-társaságok internetszolgáltatást és telefonszolgáltatást, adatátvitelt, telefontársaságok internetszolgáltatást, adattovábbítást és így tovább;
● berendezések, fogyasztói eszközök konvergenciája, azaz eddig elkülönült technikai eszközök egyetlen rendszerbe való integrálása. (A minimum a PC, a televízió, a rádió, a (mobil)telefon, a videó, a play station, a fax és a hifi... összeházasításából, de ugyanakkor jelentős átalakításából-átalakulásából származó hibrid berendezés, amellyel egyszerre lehet informatikai, telekommunikációs és médiaszolgáltatásokat igénybe venni. Ez a berendezés azonban „minőségileg” más lesz, mint az alkotó részek puszta összessége – gondoljuk el, hogy tömörített zenefájlokat már ma is képesek vagyunk számítógéppel lejátszani, aminek megjelenésben és működési módban vajmi kevés köze van a fonográfhoz vagy a szalagos magnóhoz, pedig a funkciója többé-kevésbé azonos.)
A digitális ipar legnagyobb világvására, a 2010. március 2-án megnyíló CeBIT vezérmotívuma a Connected World, amely az összes kiállítási területen a technológiák konvergenciáját és a világpiacok hálózatba kapcsolását dokumentálja. Mert szerte a világon, így a CeBIT-en is, egyre szorosabban összefonódnak a cégek, vállalatok, felhasználók. Mind a kiállítás, mind a vele párhuzamosan megrendezett kongresszus fókuszában az információs és telekommunikációs (IKT) gazdaság megoldásai állnak a munka és magánélet minden területén.
Összekapcsolt esély
A konvergencia, legyen akár a szolgáltatások, eszközök vagy éppen a szolgáltatók és felhasználók közötti összefonódás, a hagyományosnál egyszerűbb, jobban üzemeltethető és egységes megoldások kialakítását jelenti. Széles körben elfogadott nézet, hogy a konvergencia a technológia szintjén történik. Vagyis hogy a digitális technológia lehetővé teszi, hogy a tradicionális és az új kommunikációs szolgáltatásokat - legyen akár hang-, adat- vagy képanyag-szolgáltatás - több különböző hálózaton keresztül nyújtsák - áll az Európai Bizottság informatikáról és távközlésről szóló Zöld Könyv bevezetőjében, de a szöveg ekképpen folytatódik: a konvergencia nem csak a technológiáról szól. A szolgáltatásokról is, valamint az üzleti kapcsolatok kiépítése és a társadalommal való párbeszéd új módjairól is.
Napjaink kommunikációs platformjai és különösen az internet globális jellege olyan kulcsot ad, amely megnyitja a világgazdaság további integrálódásának ajtaját. A globalizáció a jövőbeli fejlesztések kulcstémája, mivel az európai változásokat az egész világon megvalósuló fejlesztések tükrözik. Ha Európa ezeket a változásokat egy olyan környezet kialakításával tudja kezelni, amely inkább támogatja és nem pedig hátráltatja a változási folyamatot, akkor a munkahelyteremtés és a növekedés olyan erőteljes motorját alkottuk meg, amely szélesíti a fogyasztói választékot, és elősegíti a kulturális sokféleséget. Ha Európa ennek nem, vagy nem kellő gyorsasággal tesz eleget, akkor fennáll annak a kockázata, hogy vállalkozásaink és polgáraink a világ vállalkozásai, felhasználói és kormányai által felkarolt információs forradalom külső, lassú sávjában kényszerülnek haladni. A kormányoknak, a regionális és a helyi hatóságoknak, valamint az európai intézményeknek vezető szerepet kell játszaniuk például azáltal, hogy teljes mértékben felkarolják azokat a technológiákat és szolgáltatásokat, amelyeket a konvergencia folyamata lehetővé tesz - folytatja a feladatok számbavételét az uniós dokumentum.
Egységes kommunikáció
A konvergens kommunikációs eszközök támogatják a hang-, az adat- és a képátvitelt egyaránt, így amellett, hogy egységességüknek és összekapcsolásuknak köszönhetően egyszerűbbé teszik a megfelelő alkalmazások használatát, támogatják a távmunka elterjedését, de a cégek szervezetén belüli folyamatainak felgyorsítására is jótékony hatással vannak. Az Avaya felmérése szerint a vállalatoknak nyújtott teljes körű szolgáltatás - telefon, hangposta, IT-hálózat, konferenciahívás, ügyfélmenedzsment és egységes kommunikáció - lehetővé teszi, hogy minden munkatárs számára, bárhol is kelljen dolgoznia, elérhető legyen valamennyi kommunikációs lehetőség, amire szüksége van a hatékony munkavégzéshez. A T-Systems információi szerint a kommunikációs konvergencia az otthoni felhasználásokban is gyorsan terjed - például triple-play megoldások -, amit megerősít dr. Jong Woo Parknak, a Samsung digitális média üzletága elnökének nyilatkozata is, mely szerint a szórakoztató elektronika mára már túllép az egyes termékek, termékkategóriák összeköthetőségén. A feladat mára az, hogy ezeket a megoldásokat a fogyasztó életstílusával kössük össze, és ezáltal új felhasználói élményt teremtsünk.
Mindemellett a változás az ügyfelek, a partnerek, a versenytársak hatására az irodai környezetben történik igazán gyorsan, hiszen segítségével a szervezet működésének hatékonysága rendkívül nagy mértékben növelhető. Egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a kommunikációs infrastruktúra kezelése, továbbá üzleti előnyök származnak az adat-, a hang- és a videorendszerek kiépítésénél. Rövidesen úgynevezett közös kommunikációs infrastruktúra (unified communication) jön létre, amely integrálja a vállalati számítógépes és mobil-infrastruktúrát is.
A konvergencia megvalósulni látszik a távközlés területén is. A Napi Gazdaság cikke szerint az ügyfél által mindjobban elvárt - a hang-, az adat-, valamint a különböző multimédiás tartalmakat is magukban foglaló - komplex szolgáltatások azért is valósulhatnak meg, mert a mögöttük lévő távközlési és információtechnológiai megoldások műszakilag konvergálódnak, vagyis egyre inkább teret nyer a „közös nyelv", az internetprotokoll (IP), amely mindezt lehetővé teszi. Ugyanakkor az egységesítés a felhasználói oldalon is szükségszerű, hiszen az egyszerűségre való törekvés az egy eszköz, egy elérhetőség, sok funkció megközelítést teszi elfogadottá.
Előnyök és félelmek
A szolgáltatáscsomagok a távközlési piac mind hangsúlyosabb szeletét jelentik, a hazai intézmények azonban kevésbé élnek ezek előnyeivel, mint a versenyszféra cégei - derül ki a Bell Research 2009 nyári felméréséből. Az állami és önkormányzati forrásokból gazdálkodó költségvetési intézményeknek mindössze egyötöde vesz igénybe valamilyen távközlési szolgáltatáscsomagot, annak ellenére, hogy a szféra e kérdésben illetékes döntéshozóinak kétharmada egyértelműen látja annak előnyeit. A közülük megkérdezettek többsége leginkább a csomaggal elérhető díjkedvezményben lát hasznot. Emellett szintén nagy hányad tartja jelentős előnynek az egyszerűbb adminisztrációt, ami egyfelől a kapcsolattartás egyszerűsödésében, másrészt pedig a számlázási adminisztráció átláthatóbbá válásában jelenik meg.
A csomagoknak azonban nem csak a pozitívumait érzékelik az illetékes intézményi döntéshozók. A válaszadók valamivel több mint fele számolt be arról, hogy a kapcsolt szolgáltatások igénybevételének lehetnek hátrányai is: legtöbben és leginkább az egy távközlési szolgáltatótól való túlzott mértékű függéstől tartanak. A legfőbb visszatartó tényezők között szerepel még a szolgáltatások együttes meghibásodásának kockázatától való félelem, valamint bizonyos részszolgáltatások kedvezőbb ajánlatairól való lemondás is.
