Nincs egy súlycsoportban a vállalatok döntő többsége a Pannonnal, hiszen nagyon kevés cég képes infrastruktúrája teljes felépítésére - kommentálta a mobiltársaság nemrégiben elkészült intelligens székházát egy energetikai szakértő. A törökbálinti irodaépület valóban megkapott mindent, mi szem-szájnak ingere (lásd Piac & Profit 2009/6.), itt működik az ország pillanatnyilag legnagyobb hőszivattyúrendszere, mely telente fűt, nyaranta pedig hűt. Ez a hőszivattyús technológia drágább változata: nem a talajban lévő vizet, hanem magának a talajnak a hőjét hasznosítja. Ehhez hasonló, a nyári kánikulában hűteni képes szivattyúrendszerek még kevéssé ismertek a hazai fogyasztók körében. De az igaz, hogy a hagyományos, sok energiát fogyasztó, nyári hűtésre kitalált berendezéseknek megnőtt a keletje. Sőt, vannak, akik egyenes összefüggést látnak a klimatikus viszonyok változása és növekvő nyári energiafogyasztásunk, következésképp környezetszennyezésünk között.

Növekvő csúcsok

A hőszivattyús rendszerek s a távfűtés párjának is tekinthető távhűtéses megoldások ezért lehetnek egyre fontosabbak számunkra, mert - bár igényelnek villamos áramot - alapvetően energiatakarékosan működnek. A pannonos fejlesztést megvalósító Hidro-Geodrilling Kft. számára tehát különlegesen jó referencia a Törökbálinton kiépített rendszer. De sem ez a társaság, sem a saját újabb hőszivattyúgyárát éppen építő Genex Zrt. nem számolhat hasonló léptékű zöldmezős óriásberuházással a közeljövőben. A kereslethiánynak oka a gazdasági válság, s valóban nem szerencsés, hogy lassul a hagyományos hűtőrendszerek cseréje, felváltása.

A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatójától, dr. Barta Judittól megtudtuk, a nyári villamosáram-csúcsigény növekedése gyorsabb, mint a télié, és emiatt - a klímagépeknek „hála" - szinte meg is közelíti a téli mennyiségét. Több energiát használunk hűtésre, mint korábban, de az is igaz, hogy nem többet, mint fűtésre. A lakosság az összes földgáznak mintegy 30 százalékát használja fel - s ennek 80 százaléka a fűtés -, s az országban felhasznált villanynak a 26 százalékát. A lakossági összes villanyfogyasztásnak csak a kis része az, ami valóban a nyári hűtésre fordítódik. Barta Judit szerint körülbelül kéthétnyi időn át használják az otthonokban a légkondicionáló berendezéseket.

Gondot az okoz, hogy a nyári csúcsfogyasztás perceiben, óráiban jelentkező igények növekedése lett sokkal gyorsabb, mint a téli csúcs során jelentkezőké. Az válik kritikussá, amikor szinte egyszerre bekapcsolják a légkondicionálókat az egész országban, s szinte egyik pillanatról a másikra kell jóval több megawattnyi erőműnek, turbinának az igényeket kielégítenie. A téli ugyanilyen csúcsigény decemberben, januárban jelentkezett, míg nyáron, érdekes módon, eddig mindig júniusban. A múlt évi két „csúcsadat": január 9-én 17 órakor 6388 megawattnyi kapacitásnak kellett működni, június 24-én 13 órakor pedig 6252 megawattnyi terhelés volt szükséges.

A GKI villamosenergia-előrejelzése szerint 2015-ig nem lesz jelentősebb változás még abban a tekintetben sem, hogy a téli és a nyári csúcs „helyet cserélne" egymással. Utána - feltételezve, hogy 2011-től a GDP és a lakossági fogyasztás is nőni fog - lehetséges, hogy a nyári csúcs utoléri a télit, s öt-tíz évig gyorsabban is nő annál. GKI-s „módra" számol az Austrotherm Kft. is, ahol azt mondják: a hideg energia háromszor olyan drága, mint a meleg. Nyáron a lakás hőmérsékletének egy fokkal csökkentése háromszor annyiba kerül, mint az, hogy télen egy fokkal növeljük azt - állítja Kruchina Sándor, a cég szakértője. Megfelelően vastag hőszigeteléssel a lakásban elviselhető marad a hőmérséklet a legnagyobb melegben is, sőt a jól szigetelt lakásban nincs szükség klímaberendezésre.

Klimatizált irodák

A jövőben sem lesz a hétköznapok emberének tipikus háztartási gépe a légkondicionáló, mint ahogy ma sem az. A KSH jelenlegi kimutatásából tudható: 100 háztartásból csupán 10 rendelkezik ilyen berendezéssel. Az emberek többnyire nincsenek is otthon, hiszen dolgozni mennek: ott hűtik őket a hivatali, irodai „közületi" légkondicionálók. S ezzel vissza is kanyarodtunk oda, ahonnan elindultunk, a törökbálinti új intelligens irodaházhoz, ahol a hőszivattyú, a meleg vízről gondoskodó kollektor és az összes többi újdonság nyolc-tíz éven belül akkor is teljesen megtérül, ha az állam egy fillérrel sem támogatja. Vajon más irodaházak járják-e ezt az utat?

Az Eston International Ingatlan-tanácsadó Zrt. marketingkoordinátora, Báthori Zsuzsanna arról informálta a Piac & Profitot, hogy a nagy irodaházak „lakóinak" szempontja világos, hiszen nincs olyan bérlő, aki ne kedvelné az alacsony energiafelhasználású, a hagyományoshoz képest kisebb költséggel működő, környezetbarát munkahelyet. A teljes bérleti költség azonban az alku tárgyát képező bérleti díjból és a „tényelszámoláson" alapuló üzemeltetési költségből tevődik össze. A fűtés, hűtés, vízfogyasztás, adó, biztosítás együttesében a hűtés az üzemeltetési költségnek körülbelül 10-15 százaléka, ami az Eston adatai szerint havonta körülbelül fél eurót tesz ki négyzetméterenként.

Mégis igaz ugyanakkor, hogy többe kerül az energiatakarékos távhűtés kialakítása, mint amennyit a bérlő megtakaríthatna rajta. Az ingatlanfejlesztőnek tehát marketingszempontból egyszerűbb népszerűsíteni az energiatakarékos, környezettudatos, „zöld" irodaházakat. Ugyanakkor vagy nem érdemes, vagy nem lehet párhuzamos hűtő-fűtő rendszert kiépíteni, mert a hűtési energia eljuttatása nagy távolságokra nem hatékony, és műszakilag nem megoldható. Magyarországon egyáltalán nem elterjedt a távhűtés, alternatív hűtési módszerekkel persze elérhető a környezetbarát energiafelhasználás, csak éppen drágán.

Az Eston a bérbeadó szempontjait is megosztotta lapunkkal. Olyan irodaházba könnyebb bérlőt találni, ami energiatakarékos, különösen akkor, ha a bérlők imázsához hozzátartozik a „zöld" szemléletmód. Az építészek viszont nem mindig veszik figyelembe a tervezés során az energiacsökkentő elemeket, hiszen gyakran alkalmaznak nagy üvegfelületeket, melyek esetében magas a hűtés-fűtés költsége. A hazai piacon ma még elenyésző a kifejezetten „zöld" beállítottságú bérlő. Üdítő kivételek azok a cégek, amelyek figyelembe veszik a fenntartható fejlődés elveit. (E témában lásd még a lapunk ... oldalán bemutatott vállalkozást.)

A természet megoldása

Lám, több úton is ugyanoda jutunk el - vagy vissza -, a télen is, hát még nyáron környezetet kímélve és takarékosan működő eszközhöz, a hőszivattyús rendszerhez. Épült már orvosi rendelő is ezzel a fűtés-hűtés technológiával Sátoraljaújhelyen, s vélhetően valóra váltja tervét a Corvin sétány nevű fővárosi negyed építője is, miszerint alkalmazni fogja a hőszivattyút az energiatakarékos fűtés és hűtés érdekében. Az a vállalat pedig, amelyik a közismert klímarendszerek gyártásáról, építéséről mindinkább a hőszivattyús megoldásokra helyezi át a hangsúlyt, 2008 végén - a válság általánossá válásának hónapjaiban - nem leállította, hanem folytatta, gyorsította saját beruházását: hamarosan elkészül új hőszivattyúgyára.

Nem akárhol, az Aggteleki Nemzeti Park területén, egy Perkupa nevű településen kapott zöld utat a Genex Zrt. a zöld üzeméhez. A budapesti székhelyű vállalat vezérigazgatója, Bántó Károly a Piac & Profitnak elmondta, most már a laikusok egy része is tudja: jó elébe menni annak, hogy jóval nagyobb nyári melegek és jóval keményebb téli hidegek lesznek. A hőszivattyúra - különös tekintettel annak geotermikus változatára - pedig úgy tekintenek, hogy az a természetes környezetből képes az ember számára megtöbbszörözött mennyiségben hűtő és fűtő energiát szolgáltatni.

A Genex piacát kiválóan „megdolgozta", igaz, nem a kánikula, hanem a legutóbbi tél hidege: most vették komolyan sokan, hogy valóban el lehet zárni az Oroszországból érkező gáz csapjait, és tényleg szükség lehet a függetlenedésre. A geotermikus hőszivattyú ugyan igényt tart villamos energiára, de barátságos mennyiségben. A COP érték - ez egy szakmai mérőszám - azt fejezi ki, hogy egy egység „bevitt" villamos energia hányszoros fűtési vagy hűtési energiaként jelenik meg a berendezés kimeneti oldalán. A Genex például 4-5-5,5 COP-s hőszivattyúkkal „dolgozik", átszámolva: egy watt villamos teljesítmény akár 5,5 watt hűtő energiát jelent. (A Pannonnál megvalósult, földhőt hasznosító rendszer is hasonlóan kiváló adatokat produkál, ott egy egységnyi villamos energiával átlagosan négy egység hőenergiát állítanak elő, s persze a hűtés is ilyen eredményt produkál.)

A Genex vezérigazgatója elismeri, hogy a hőszivattyú nem tekinthető olcsó beruházásnak, éppen emiatt nem lehet számolni például olyan gyors elterjedéssel, mint Romániában vagy Szlovákiában, ahol az állam a magánházaknál megvalósuló beruházásokat is támogatja. Bántó Károly elmondta, hogy - szakmai berkekből szerzett információi szerint - talán elkészül egy kormányhatározat, hogy a hőszivattyúkra átálló háztartások kaphatnak majd pénzbeli segítséget az államtól a megvalósításhoz. Ha ez igaz lesz, valóban felpöröghet a hőszivattyúk piaca.

Tervezni kell

Persze akkor sem lesz tanácsos úgy vásárolni ezeket a rendszereket, mint akár a korábbi idők légkondicionálóit. A hőszivattyús technológiát műszaki tervezés nélkül nem lehet telepíteni, ki kell számolni a hőtechnikai - fűtési és hűtési - igényeket, s a geotermikus hőszivattyús rendszerekhez padló- és falfűtést célszerű beépíteni. Már korábban elterjedt a fan-coilok alkalmazása, ezek ventilátorral fújják be a hőcserélőn leadott hideget vagy meleget. A perkupai beruházás a legjobbkor érkezik. Ha lesz kormánytámogatás, s a magyar állam olyan gáláns lesz, mint a román - ott a felét állják a költségeknek -, akkor hat-nyolc év megtérülés helyett három-négy évvel lehet kalkulálni a hőszivattyú vevőjének.

Perkupán egy elárasztott gipszbánya „fölé", meglévő ipari környezetbe költözik be a Genex. Zéró emissziós gyárat alakítanak ki, szélgenerátorok és napelemek termelik a villamos energiát, a bánya vizét hasznosítva geotermikus hőszivattyúval működik az üzem hűtése és fűtése. A vállalat ezzel a beruházásával üzenni próbál: nemcsak energiatakarékos termékeket gyárt, hanem környezetkímélő módon teszi ezt, és olyan helyen, ahol éppen a környezettudatosság a leglényegesebb szempont.