Nem igazán ért el sikereket a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). Az indulása óta eltelt két év során vegyes kép alakult ki pályázatairól a pályázni vágyók és a pályázatukat már benyújtottak körében is.

Sok kritérium, sok dokumentáció

Nehézkes a képzések elszámolhatósága. A képzések (és a képzendők) számát sokszor a pályázatokon elnyert összeg nagysága határozza meg, s az így felépülő rendszer következménye, hogy a vállalkozások többször nem elégedettek a képzés végeredményével. A sok kritérium, a megkövetelt dokumentáció mennyisége is sokak számára riasztó.

A TÁMOP-ban többször is kinyitottak, majd bezártak pályázati ablakot, amelyből az szűrhető le, hogy elsőre nem sikerült a teljes keretet felhasználni. E miatt sem beszélhetünk teljes körű sikerről.

Sokfajta, aprólékosan lebontott kiírással lehet találkozni a programban, de arra nehéz választ találni, hogy a pályázatokat miért differenciálták ennyire - tudtuk meg Drimál Istvántól, az Easy Learning Hungary Kft. ügyvezetőjétől, aki szerint ezek elkészítése sem egyszerű. Egy vállalkozás önállóan nehezen tudja megoldani a feladatot. Gyakorlatilag eddig mindenkinek pályázatíróhoz kellett fordulnia. Fülöp Henrik, az informatikai oktatással foglalkozó IOSZIA Kft. igazgatója szerint probléma az is, hogy csak akkreditált intézmény képzéseire lehet elkölteni a pályázati pénzeket. Véleménye az, hogy a támogatási programot a valósághoz kellene igazítani, azaz most leginkább az átképzést kellene segíteni. Beszéltünk olyanokkal is, akik egyáltalán nem örültek, ha „támopos" cég kereste meg őket.

Természetesen azért a TÁMOP nyújtotta lehetőséggel sok esetben éltek a vállalkozások. Az sem volt ritka, hogy maga a képző cég készítette el a pályázatot. Nehezítette viszont a sikeres pályázati részvételt, hogy kötelező volt a támogatás létrejöttét nyilvánosan kommunikálni, de ennek mértékét már nem szabták meg. Az sem szerencsés, ha a támogatás összegét forint/fő/napban adják meg, helyette érdemesebb lenne képzési napokra vagy a tartalomra helyezni a hangsúlyt.

Képzéshez kötik a támogatást

Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára február végén vázolta fel a kormány „4+1 napos" támogatási elképzeléseit. Eszerint az állam minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, a pályázó cégek munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig. Az érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, a bértámogatásban lévő dolgozókat pedig hetente egyszer továbbképzésben részesítik.

A program közvetlenül összesen 25 ezer alkalmazott képzését és munkahelyének megőrzését segíti, közvetetten pedig mintegy 50 ezer munkahely megtartásához járul hozzá. Az új programban támogatott képzések - egyebek mellett szak- és informatikai ismeretek fejlesztése, nyelvoktatás - a válság utáni konjunkturális időszakban is fontos szerepet tölthetnek be a versenyképesség növelésében. A képzéseket az előzetes tervek szerint a regionális munkaügyi központokon keresztül szervezhetik a cégek.

- A kormányzat 4+1 napos munkahelymegtartó támogatásának hasznos eleme, hogy azt heti egyszeri képzéshez kötik. A heti másfél órás, rendszeres oktatás hatékonysága jelentős, mivel a jó eredményeket lehet kihozni az alkalmazottakból. Ha az elméleti oktatás szituációs játékokra épített gyakorlattal és hosszabb időtartamú tréningekkel egészül ki, akkor a képzésbe fektetett energia és pénz biztosan megtérül. Egy rendszeresen ismétlődő képzést a cég munkafolyamatába képzési terv elkészítésével lehet megfelelően beilleszteni. Ilyen dokumentum elkészítése ma még nem jellemző a hazai kkv-szektorra, pedig ez nagyban hozzájárulhat egy vállalkozás fejlődéséhez - mondta el a Piac & Profitnak Magda Attila, a Mira Consulting ügyvezető igazgatója, aki értékesítési specialistaként tart tréningeket.

A kormányzat elképzelése szerint a 4+1 napos támogatás pályázatait április végén írják ki, addig sok kérdés tisztázódhat. Többek között az is, hogy a TÁMOP-ból lehet-e forrást igényelni a támogatáshoz kötelezően előírt képzés lebonyolítására.