A laptopok teljesítménye gyorsan növekszik, áruk egyre kedvezőbb – bár másfélszer drágábbak, mint az asztali számítógépek, igaz, találni kivételesen jó ajánlatokat is –, s olyan praktikus erényeket csillogtatnak, mint a vezeték nélküli átvitel. Elismertségük ily módon nagyon megnőtt az utóbbi időben: már a megrögzött PC-sek is megadják nekik a kellő tiszteletet.

Nem alaptalanul: a processzoruk ma már nagy teljesítményű, képernyőjük nagyméretű LCD, jól bővíthetők, és tudásuk elérte az asztali PC-kének szintjét. Világszerte egyre többen döntenek mellettük, ha irodai vagy otthoni PC-t vásárolnak. Az NPD Group felmérése szerint idén tavasszal, először a történelemben, több laptopot adtak el, mint asztali PC-t.

Elvárható követelmények

Memóriájukat akár 2 gigabájtra is feltornászható, 128 megabájt DDR RAM videomemóriát képesek befogadni, és mostanában kezdenek terjedni a kétoldalas írható DVD-lemezt is lejátszó, illetve író kombinált meghajtók. Eddig esetükben a hardvertuning egyet jelentett a memóriabővítéssel és a merevlemez cseréjével, de ma már a grafikus kártyát is lehet cserélni. Igaz, a laptopok kétharmada nem bővíthető kellő mértékben. Az első 128 megabájtos videomemóriával rendelkező kártyákat az Alienware adta először notebookjaihoz.Egyedül a tárterület az, ahol a notebookok némi lemaradást könyvelhetnek el. A 90-es években még évente duplázódott a tárhely, de később két év alatt jutott el az iparág a 40 gigabájtos merevlemeztől a 80-asig. Az asztali PC-k tárhelye ezzel szemben 40 gigabájtról indul, s meg sem áll a 200 gigabájtos tárolóig. Jövő év végére talán a 100–120 gigabájtos laptopmerevlemezek is piacra kerülnek. Laptopot minimum 256 megabájt memóriával érdemes vásárolni (512 MB ajánlott), és jól jön egy CD/DVD combo meghajtó, amely lejátssza a DVD-filmeket és CD lemezt is ír. Érdemes számításba venni az USB 2.0 kommunikációs portot, és a beépített vezeték nélküli csatolót is (802.11b vagy 802.11g). Ha ezek a jellemzők nincsenek meg a gépben, egy PC-kártya adapter is segíthet.Ha a vásárlásnál döntő szempont az akkumulátor üzemideje, válasszuk a kisebb képátmérőjű, vékony és könnyű modelleket, amelyekben a legújabb csipek teljesítenek szolgálatot. Ajánlott továbbá – ha pénztárcánk engedi – nagyobb képernyős noteszgépet vásárolni, amely kevésbé terheli az emberi szemet. Ha úgy döntünk, megtartjuk asztali gépünket, gondolkozzunk el egy LCD (folyadékkristályos) monitor beszerzésén. Az asztali PC-n ugyanis könnyebb dolgozni, sőt ízületi bántalmakat okozhat, ha mindennap laptopot használunk, mert a kéz, nyak és váll nem tud pihenni. Célravezető tehát esetükben is egeret és külső billentyűzetet használni, még jobb, ha alátétre helyezzük, hogy a csukló írás közben egyenes tartásban maradjon.

Vezeték nélkül vonzóbb

A hálózatosodás és a vezeték nélküli hálózatok kiépülése újabb lökést adott a notebook-eladásoknak. Az IDC Group szerint év végére az Egyesült Államok mintegy 6 millió háztartásának több mint felében megjelenik valamilyen vezeték nélküli hálózati eszköz. Az IBM és a Dell közölte, noteszgépet vásárló vevőinek több mint a fele vezeték nélküli csatolót is kér a gépéhez. De hiába az erőteljes fejlődés, a PC-k és a nagyméretű monitorok nem egyhamar tűnnek el a háztartásokból. Az asztali PC-k – különösen alkatrészekből összeállítva – olcsóbbak a laptopoknál, és könnyebb őket bővíteni is. Emellett az Intel két új asztali csipje, az új Pentium M és a Prescott, valamint az AMD Athlon 64 újra feladja majd a leckét. Mindenesetre a notebookok továbbra is megtartják jó tulajdonságukat, a mobilitást.

Kategóriákba sorolva

A laptopoknak tulajdonképpen négy kategóriáját ismerjük: az igazán kisméretű, az ultrahordozható, a normál méretű, valamint az asztali gépet helyettesítő kategóriájúakat.

A kisméretű gépek értelemszerűen könnyűek, súlyuk 2 kilogramm alatt van, és általában nem tartalmaznak optikai meghajtót. Az ultrahordozható masinák súlya maximum 2,5 kilogramm, processzoruk gyors, és akkumulátoruk sokáig bírja. A „fővonalas” laptopokba rakják a leggyorsabb processzorokat, képernyőjük általában 15 colos. A 16–17 col képernyő-átmérőjű modellek képviselik a csúcskategóriát, súlyuk pedig több 3,5 kilogrammnál.

A világ első 17 colos képátmérőjű noteszgépe az Apple Powerbook G4 volt, amely mindössze 2,5 centiméter vastag, és súlya 3,3 kilogramm. Az Apple mellett még a Toshiba, a Hypersonic PC Systems’, valamint a HP készített 17 colos gépet. A világon a legtöbb számítógépet a HP és a Dell szállítja le (fej-fej mellett), harmadik helyen az IBM áll, utána következik a Fujitsu Siemens Computers – amely Európa első számú számítógépgyártója –, ötödik pedig a Toshiba.