A statisztikai adatok szerint az elmúlt tíz évben országosan jelentősen emelkedett a lakásbetörések száma és az okozott anyagi kár nagysága. Csupán 1999-ben a bejelentett lopások, rablások kárértéke meghaladta a 80 milliárd forintot, és az elmúlt évben annak ellenére nem volt látványos javulás, hogy a betöréses esetek elszaporodásával mind több lakástulajdonos gondolja úgy, hogy jobb megelőzni a bajt, és értékei megóvására meg kell tennie a védekező lépéseket.

Nem árt az óvatosság

A laikus nehéz helyzetben van, mert a bőséges kínálatban nem könnyű eligazodni: az egyre élénkülő lakossági érdeklődés ugyanis megmozgatta a biztonságtechnika-piacot, s az elmúlt években a hazai gyártású termékek mellé tömegével érkeztek külföldről a különféle minőségű lakásvédelmi eszközök, korszerűek és silányak egyaránt.
Nem árt óvatosnak lenni, és szakemberhez fordulni, aki a lakás, családi ház helyének, méretének és nem utolsósorban értékének megfelelően kiválasztja a leghatékonyabb eszközöket, megtervezi, beépíti az oda legmegfelelőbb védő- és biztonsági rendszert – tanácsolja Csonga Gyula, a vagyonvédelmi és biztonságtechnikai rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Villant Kft. vezetője. Mert másfajta biztonsági eszközökre van szükség például egy lakótelepi lakás, és megint más egy zöldövezeti, sűrű beépítésű vagy egy hegyoldali, ritka lakóépületes területen lévő, nagy kerttel körülvett lakóingatlan esetében.

Mindegyik ingatlanfajta védelmét ellátni képes eszközök széles skálája található meg a hazai piacon, az olcsóbb, egyszerűbb elemes riasztóktól kezdve a különféle védőfóliákig, a redőnytengelybe építhető csőmotor és úgynevezett feltolásgátló biztonsági redőnyautomatikákig, digitális mozgásérzékelőkig, nem beszélve a nagy értékű ingatlanok védelmét szolgáló bonyolult rendszerekig. Jelentős részük a Mabisz (Magyar Biztosítók Szövetsége) engedélyével, illetve minőségtanúsítvánnyal rendelkezik, aminek azért van jelentősége, mert miután ezeknek a mechanikus és elektronikus szerkezeteknek a megfelelő „működését” vizsgálattal ellenőrizték a szövetség szakemberei, elfogadják a biztosítótársaságok is.

Többlépcsős megoldások

A költségek – még a legkorszerűbb rendszerek beszerelése és működtetése esetén is – általában jóval a lakás és a benne lévő vagyontárgyak értékének 10 százaléka alatt maradnak, állítják szakemberek.
A lakótelepi lakás hatásos védelméhez – különösen ha az emeleti – nincs szükség ablakvédő rácsra; elegendő a bejárati ajtón egy korszerű biztonsági és egy hárompontos hevederzár, valamint egy kisebb riasztó. Megnehezítik a betörők munkáját azok a vasrácsok is, amelyeket lakóközösségek az utóbbi időben számos lakóépületben felszereltek, lezárva az egyes folyosókat, folyosórészeket (bár vészhelyzet esetén ezek nehezíthetik a házrész kiürítését). Ezek költsége minimális, megoszlik az érintett lakások között.
A kisebb családi házak esetében már ajánlatos a mechanikai eszközök – ablak-, esetleg ajtórács, különféle zárak – mellett telefonos kommunikátoros, elektromos riasztórendszert is alkalmazni, amelynek nagyságát a behatolási helyek száma határozza meg.

A nagyobb értékű családi házaknál, villáknál többlépcsős megoldás javasolt. A védelmet már a telekhatáron célszerű elkezdeni, s a rendőrséghez, biztonságvédelmi céghez telepített távfelügyeleti rendszerhez kapcsolódni. A korszerű riasztóközpont – amelyre ajánlott tűzjelző érzékelőket is kötni – több úgynevezett kezelővel működtethető, így például nagy, zárt kertterület esetén az egyes kertrészeket külön-külön is lehet védeni, illetve részlegesen ki lehet kapcsolni. Az ilyen rendszerek költségigénye a telek nagyságától függően már eléri a néhány százezer–félmillió forintos nagyságrendet. A következő védelmi lépcső lehet a lépésészlelő „kerti szőnyeg”, amely – beépítve a földbe, a pázsit alá – a lépések nyomására adja le a riasztást.

A területen lévő lakóépület biztonsága többféle módon biztosítható. A nyílászárókra szerelt védőrácsok helyett az ablaknyílások védelme 4–8 sugaras infrával, az ajtóké pedig elektronikus mozgásérzékelőkkel, nyitásjelzőkkel, kamerás, zártláncú videomegfigyelő rendszerrel is megoldható. Ez utóbbi riasztóval és szintén távfelügyelettel egybekötött, s rögzíti is az eseményeket. Ezek a szerkezetek, rendszerek már milliós invesztíciót igényelnek, viszont a leghatékonyabbak, amelyekkel a legnagyobb biztonság érhető el. Jelentősen késleltetik a behatolást, s csendben riasztják a távfelügyeletet, ahonnan a rövid idő alatt kivonuló védőszolgálat munkatársai nemcsak meghiúsítják a behatolást, de számos esetben el is fogják a betörni szándékozót.

Rendőri segédlettel

Budapesten és a nagyobb városokban nemcsak cégek, hanem az értékesebb ingatlanok tulajdonosai közül is mind többen veszik igénybe az erre szakosodott vállalkozások és a rendőrségek vagyonvédelmi szolgáltatásait. A főváros II. kerületében például – amely egyike a betörők által kedvelt területeknek – a kerületi kapitányság és a Prosec Kft. között 1990-ben létrejött megállapodás alapján építették ki azt a távfelügyeleti rendszert, amelyhez a 24 órás számítógépes megfigyelés és napi ellenőrzés mellett rendszeres járőrszolgálat is tartozik. Lilli Zoltán alezredes, a kerületi betörésvédelmi alosztály vezetője szerint eleinte alig volt érdeklődés a lakosság részéről, ma már viszont több mint 3000 családi otthon van rákapcsolva a rendszerre. Jelzés esetén a szolgálat 10–15 percen belül ki tud vonulni a helyszínre, s így – a tapasztalatok szerint – a betörések közel 99 százaléka meghiúsul, csupán kísérlet marad. A távfelügyelet és védelem díja egyébként – a lakóingatlanra telepített érzékelő- és jelzőszerkezet kiépítésén túl – a lakosság esetében havi 3000 forint, amelyhez – ha nem mobil-, hanem vonalas telefonnal működik a számítógépes rendszer – hozzájön még a napi egyszeri mozgásellenőrzés telefondíja.

A főváros környéki Budaörsön és néhány szomszédos településen a városi rendőrség az E-S Mérnöki Irodával működtet hasonló távfelügyeleti rendszert, amelyre a nagyobb cégek mellett mára közel 400 magán-lakóingatlan is rákapcsolódott. A védelmi szolgáltatás alapdíja magánszemélyek részére havonta 4600 forint, ami mellett egyszeri, 15 ezer forintos belépési díjat kell fizetni. A rendőrség munkatársa szerint az utóbbi időben pozitív változás figyelhető meg a területen a lakossági vagyonvédelemben; csökkent a nagy értékű ingatlanoknál a betöréskísérletek száma. Nőtt viszont az üdülőterületeken lévő, hosszabb időre magukra hagyott lakóépületek, hétvégi házak, nyaralók feltörésének és kirablásának aránya, aminek oka nagyrészt abban keresendő, hogy a tulajdonosok ezek hathatós védelmére nem tudnak jelentős összegeket fordítani.

Biztosítók ajánlata

Ahhoz, hogy a betöréses lopásból eredő kár vagy annak egy része megtérüljön, megfelelő lakásbiztosítást kell kötni valamelyik társasággal. Mielőtt azonban bárki is beesne a legközelebbi biztosítóhoz, érdemes néhány cég szerződési ajánlatát és feltételeit részletesen áttanulmányozni.
Ami közös bennük: a lakásbiztosításra vonatkozó szerződéseket többnyire úgynevezett moduláris rendszerben alakítják ki; ez azt jelenti, hogy a biztosítási csomagból az ügyfél kiválaszthatja az igényei szerinti legideálisabb elemeket. Meg kell ismerni a komplex feltételrendszert is, amelynek legtipikusabb alkotóeleme a vagyonbiztosítás általános feltételei a megfelelő szabályzattal, az alap- és kiegészítő biztosítások, valamint a biztosítási szerződésmellékletek. Ez utóbbiak tartalmazzák rendszerint a lakóingatlanok és egyéb épületek betörés elleni védelmére vonatkozó műszaki jellegű előírásokat és paramétereket.

A társaságok egyébként a védelem alá sorolandó vagyontárgyakat két fő csoportba sorolják: épületek és ingóságok. Az előbbiek magukban foglalják a lakás, lakóház mellett az egyéb melléképületeket (garázs, pince stb.) is, amelyekre a biztosítási védelem szintén kiterjedhet; az ingóságokat (ékszer, szőrme, művészeti alkotások, antik bútorok stb.) viszont az egyes biztosítók eltérően kategorizálják, és betöréseslopás-kár esetére a fizetendő összeget többnyire limitálják, emellett követelményeket írnak elő védelmükre. Betöréses lopás és rablás esetén például a kárfizetés alapfeltétele a lakóház falazatának, födémszerkezetének megfelelő szilárdsága, a külső teleajtó-lapok tömörsége, ha üveges, akkor megfelelő védettsége, valamint a minimális mechanikai védelem (zárak, védőrácsok) megléte. Néhány biztosítónál az elektronikus védelem kiépítése és a távfelügyeleti szolgáltatásba való bekapcsolás kiválthatja az előírt mechanikai védelmet, illetve ezek együttes alkalmazása esetén nagyobb összegű lehet a kártérítés, mint csak a védelmi alapkövetelmény teljesítésekor.

Érdemes tehát alaposan áttanulmányozni a kiválasztott biztosítótársaság lakásbiztosítási szerződésének minden passzusát, hiszen csak így derül ki pontosan, hogy melyek a biztosító elvárásai, vagyonvédelmi előírásai, illetve kedvezményei, s milyen konkrét káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.