Miközben egyre élesebben körvonalazódik, hogy a napjainkban zajló folyamatok - a klímaváltozás és mellette a fenntartható fejlődés érdekében hozott intézkedések - új működési környezetet teremtenek a vállalatok számára, a legtöbb ágazatban ma még az adott szektort érintő kockázatokat sem látják világosan, derül ki a Climat Changes Your Business című KPMG-tanulmányból. Az ötven nagyvállalat megkérdezésével készült KPMG-kutatás célja éppen az volt, hogy felhívja az üzleti döntéshozók figyelmét a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásaira, és sürgesse az egyes szektorokat, hogy kidolgozzák a megfelelő válaszlépéseket, és azokat mielőbb beépítsék üzleti stratégiájukba.

A működési környezetet befolyásoló kihívásokat négy csoportba osztották a kutatók. Eszerint: a jövőben a vállalatoknak szembe kell nézniük a klímaváltozás fizikai hatásaival, a mind szigorúbb szabályozásból eredő kihívásokkal, a cég hírnevét befolyásoló változó fogyasztói elvárásokkal, valamint a jogi következményekkel. A válaszok egyértelműen azt mutatják, hogy a négy kockázati csoport közül a legtöbb cég - a megkérdezettek 72 százaléka - a szabályozási kérdésekből fakadó működési kockázatot tekinti a legfontosabbnak, a klímaváltozás fizikai hatásaival jóval kevesebben számolnak - csupán 50 százalék -, ráadásul azok is kizárólag a megváltozott időjárás közvetlen következményeivel számolnak, annak indirekt és hosszú távú kockázatait többnyire figyelmen kívül hagyják.

Pedig a természeti katasztrófákból eredő veszteségek a sokszorosukra nőttek az elmúlt évtizedekben, és 2005-ben már meghaladták a 100 milliárd dollárt, hívja fel a figyelmet Ivo Menzinger, a világ legnagyobb viszontbiztosító társasága, a Swiss Re ügyvezető igazgatója. És a folyamatnak nincs vége. Németországban például az épületben keletkező téli viharkárok várhatóan a jelenlegi szint duplájára nőnek a század végéig. Az Alpokban pedig azzal kell szembenézni, hogy a téli sportok kiszorulnak az 1800 méternél magasabban fekvő területekre. A mezőgazdaságnak sem elég a jelen helyzetre válaszolni, hiszen például a terméknemesítések során egy még szélsőségesebb - Európában elsősorban hőség és szárazság uralta - helyzetet kell figyelembe venni.

Úgy tűnik, csak kevés üzleti vállalkozás (28 százalék) érzi úgy, hogy a klímaváltozás kezelésére adott válaszaik befolyásolják hírnevüket. A jogi veszélyeket pedig mindössze a megkérdezettek 14 százaléka említette a kockázatok között.

Ahogyan tehát a fogyasztók egyre tudatosabbakká válnak, úgy nő a környezetbarát termékek piaca. Azok a cégek viszont, amelyek nem, vagy csak lassan alkalmazkodnak az új értékrendhez, a forgalmuk csökkenésére számíthatnak. Sőt, a munkaerőpiacon is hátrányba kerülhetnek, hiszen a jól képzett szakemberek is a társadalmilag felelős vállalatokat fogják előnyben részesíteni, hangsúlyozza Hans J. H. Verolme, a WWF globális klímaváltozási programjának igazgatója.

A jogi procedúrák sem tesznek jót egy cég hírnevének, igaz, eddig csupán néhány esetben fordult elő - főképpen az Egyesült Államokban -, hogy egy magánvállalatot, illetve több céget levegőszennyezés miatt bíróság elé állítottak. A törvénykezés mostanáig minden esetben elutasította a vádakat, az eljárások alapján mégis úgy tűnik, lehet, hogy a bizonyos mérték feletti szén-dioxid-kibocsátásnak a jövőben lesznek jogkövetkezményei.

A KPMG-felmérés másik figyelemre méltó eredménye, hogy az elemzett ötven vállalat 30 százaléka beszél kvantitatív gazdasági hatásokról, míg 70 százalékuk csupán kvalitatív kockázatokat lát. Holott a világgazdaság tükrében sem mindegy, hogy a gazdasági szereplők miként kezelik a klímaváltozásból adódó problémákat.

Az elmúlt két-három évben több tanulmány is foglalkozott a klímaváltozás makrogazdasági hatásaival. Ezek szerint a kibocsátáscsökkentés érdekében hozott korai és intenzív fellépéssel az éves GDP egy százalékában maximálhatók a költségek, míg a fellépés hiánya a kiadásokban is látszani fog: az éves GDP 5-20 százaléka közötti költségeket becsülnek attól függően, hogy a kockázatok milyen széles spektrumát vesszük figyelembe. Ráadásul a globális felmelegedés miatti 5-6 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés - ezt a mértéket jósolják erre az évszázadra - közvetlen következményeként a globális GDP akár 5-10 százalékkal is csökkenhet, míg megfelelően szigorú, a klímaváltozást lassító és annak negatív hatásait mérséklő intézkedéscsomagokkal akár 2500 milliárd dolláros nettó megtakarítást remélhet a világ.

A KPMG-tanulmány három kategóriába - veszélyzóna, félúton, biztonságos mennyország - sorolja az ágazatokat aszerint, hogy az adott szektor milyen mértékű kockázatokra számít, és mennyire felkészült azok kezelésére.

A legtöbb kihívással szembenézni kénytelen ágazatok közé került az olaj- és gázüzletág, a közlekedési és légi közlekedési, az egészségügyi, a pénzügyi és a turisztikai cégek. A középmezőnyben - itt a kihívásokra való felkészültség szintje elvileg megfelelne az érintettség mértékének - az autóipar, az alapanyaggyártás, a biztosítási üzletág, az ingatlanszakma, a gyártók, a bányászat, a gyógyszeripar és a közműszolgáltatók kaptak helyet. A legszerencsésebbek a telekommunikációs ágazat, a vegyipar és az élelmiszeripar szereplői. Az adott válaszok alapján úgy tűnik, ezek a cégek a leginkább felkészültek az őket érintő változásokra.

A KPMG elemzői azonban úgy látják, az olaj- és gázüzletág cégeinek kivételével még a magas kockázati kitettséget vallók sem vizsgálják teljes körűen a klímaváltozás hatásait; a legtöbb szektor pedig kifejezetten alábecsüli a kockázatok várható szintjét. A világ vállalatai tehát csak részben látják, hogy a klímaváltozás hogyan fogja érinteni a cég működését, illetve hogyan hat a gazdasági környezetére. Így a tökéletes válaszok is hiányoznak.

A lehetőségeket pedig még kevesebben nevesítik és számszerűsítik, holott a veszélyekre adott jó válaszok üzleti potenciált jelentenek. A KPMG felelős vállalatvezetési üzletágának vezetője, Lord Michael Hastings úgy fogalmazott, hogy azok a cégek, amelyek próbálják csökkenteni ökológiai lábnyomukat, minden szinten a jobbításért cselekszenek: fejlesztéseikkel előmozdítják saját vállalatuk prosperitását és a világ egészének működését is. 2007 novemberében látott napvilágot egy másik tanulmány, amely sikeresen bizonyította, hogy a klímaváltozás érdekében tett racionális vállalati lépések költsége kiszámítható és finanszírozható.

Ahol kockázat, ott lehetőség is van

A klímaváltozásról szóló KPMG-kockázatelemzés nem tesz kísérletet arra, hogy szektoronként felbecsülje a klímaváltozásra adott adekvát válaszok üzleti hasznát. Azt azonban kimondja: ahol van kockázat, ott mindig vannak lehetőségek is. Ehhez azonban az elsők között kell lenni. Az is előfordulhat, hogy egy adott szektor nehéz helyzetbe kerül, az ágazaton belül mégis lehetnek vállalatok, amelyek akár profitálhatnak is a változó üzleti környezetből.

Egyre inkább elengedhetetlen a sikeres vállalati működéshez a század kihívásaira válaszoló innovatív termékek és szolgáltatások megalkotása. A KPMG-jelentés az autógyártókat említi példaként: a kisebb fogyasztású és kedvezőbb kibocsátású gépjárművek gyártói komoly piaci előnyre tehetnek szert. Lesznek szektornyertesei is a módosult gazdasági környezetnek, például a telekommunikációs ágazat összességében bevételei növekedésére számíthat a mobilitás árának emelkedése miatt. De a többi ágazatban is léteznek hasonló lehetőségek, csak időben fel kell ismerni, és megtenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a lehetőség valósággá váljék.