Január közepére a nagyobb cégek többségénél eldőlt már, hogy az idén milyen mértékű jövedelemnövelésre és -kiegészítésre van lehetőség, ám a kisebbek még csak ilyenkor gondolják végig, hogy ugyanabból az összegből miként tudnák a legtöbbet kihozni. Az ez évre érvényes adószabályok szerint január elsejétől jelentősen szűkült az adómentes természetbeni juttatások köre, viszont amelyek megmaradtak, azoknál az értékhatárok – a való élethez igazodóan – emelkedtek.

Adómentesen adható

A cafeteriarendszer (bővebben Piac és Profit 2003/4.) legfontosabb elemei továbbra is adómentesen adhatók a dolgozóknak. Kedvező, hogy ezek értékhatára is megnőtt – az étkezési utalványé például 2000-ről 3500, a melegétkeztetési támogatásé 4000-ről 6000, az iskolakezdési támogatásé szülőnként 10 ezerről 15 ezer forintra –, miként a sporttámogatásé (például fitneszbérleté), az üdülési hozzájárulásé is. Az adómegkerülési kiskapukat bezárandó az idén viszont már nem adható adómentesen kereskedelmi ajándékutalvány (kivéve az előbb felsorolt célokra), vagyis árura és szolgáltatásra váltható jegy és kupon.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül minden, a juttató által biztosított termék és szolgáltatás, kivéve a reprezentáció és az üzleti ajándék; üzletpolitikai célból több magánszemély részére adott – illetve a csoportos – juttatás; a kollektív szerződésben meghatározott juttatás; az üzleti utakon igénybe vett étkezés és szolgáltatás; a fitneszbérlet és egyéb sportszolgáltatás. Az adómentesen elszámolható reprezentáció értéke 2,5 millióról 10 millió forintra emelkedett – de legfeljebb az összes bevétel 0,5 százaléka lehet –,az üzleti ajándék értéke a munkatársanként értendő 1500 forintról (azaz az év során háromszor adható 500 forintról) 5000-re változott.

Különösen érdemes odafigyelni arra, hogy ha a cég adóköteles dolgot ajándékoz – például tartós fogyasztási cikket vagy ékszert, drágakövet –, akkor ugyanazok az adóelőleg-levonási és -fizetési szabályok vonatkoznak rá, mint ha készpénzt adna. Vagyis ha a juttatásból a megfelelő mértékű adóelőleg nem vonható le, a munkáltatónak saját forrásból ki kell egészítenie, és az adóhatóságnak befizetnie, majd neki magának kell ezt visszaszereznie a magánszemélytől.

Továbbra is adómentesen adható lakáscélú munkáltatói támogatás, ötévenként egyszer. A felső határa az idén 500 ezerről 700 ezer forintra változott. Egyéb munkáltatói kölcsön is folyósítható, ám itt már belép a 44 százalékos adó, ha a munkavállaló nem fizet a kölcsön után kamatot, vagy a kamat kisebb a jegybanki alapkamat plusz öt százaléknál, vagy ha az a kedvezőbb, akkor a piaci kamatnál.

Dolgozói részvények

Főként a külföldi és a vegyes tulajdonú vállalatok juttatnak gyakran a dolgozóiknak részvényt. Ez az idén már nem minősül természetbeni juttatásnak, de – szemben az egyéb pénzbeli jövedelmekkel – csak a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó terheli. (Az osztalékból, árfolyamnyereségből, ingó- és ingatlanértékesítésből, illetve bérbeadásból származó jövedelem adóterhe az előzetes híradásokkal szemben nem emelkedett, hanem maradt 20 százalék.)

Kedvező változás ezzel kapcsolatban, hogy minden OECD-országban kibocsátott részvény bevonható az értékpapír-juttatási programokba, szigorítás viszont, hogy immár munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül az is, ha az értékpapírt nem közvetlenül munkáltató, hanem annak az anyavállalata adja. Ha pedig a cég a korábban juttatott értékpapírt vagy bármely más vagyontárgyat a piaci érték felett visszavásárol a dolgozójától, akkor úgynevezett egyéb jövedelem keletkezik, ami után ugyancsak le kell róni az ismert adókat. A jövedelemszámítás módját és az értékpapír-juttatási program egyéb feltételeit további kiegészítő rendelkezések tisztázzák.

Megszűnt kedvezmények

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának célja az adóelkerülés lehetőségeinek további szűkítése és a költségvetés pozíciójának a javítása volt. Az szja-kulcsok ugyan mérséklődtek, ám számos adókedvezmény megszűnt vagy csökkent.

A minimálbér – ami az idén havi 50 ezer forintról 53 ezerre nőtt – továbbra is adómentes lesz ugyan a kiegészítő adójóváírás révén, ez azonban csak évi 720 ezer forintos összevont jövedelemig érvényesíthető.

Megszűnt az egyéni nyugdíjjárulékhoz, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó 25 százalékos adókedvezmény, és a nyugdíjjárulék plafonja 4 millió 392 ezer forintra nőtt – e fölött nem kell járulékot fizetni –, igaz, a majdani nyugdíj kiszámításakor sem veszik figyelembe az e fölötti részt. Szintén megszűnt a befektetési adóhitel úgy, hogy az idén fennálló hiteleket 2007. április 20-áig vissza kell fizetni, a kedvezményeket pedig csak a 2006. június 30-áig történő visszafizetésűekre lehet igénybe venni.

Átalakult a lakáshitel-kedvezmény rendszere: a kedvezmény az első törlesztőrészlet megfizetésének évében, valamint az azt követő négy évben érvényesíthető, és adóstársak esetén csak az egyikük veheti igénybe.