Az ötlet, amely a Bluetooth drótnélküli technológiában öltött testet, 1994-ben született, amikor az Ericsson elhatározta, hogy a mobiltelefonok és tartozékaik között megteremti egy kis energiaigényű és olcsó rádiókapcsolat lehetőségét.
A felmerült megoldás alapja, hogy az a kábel, amely a két eszközt összeköti, egy-egy, a telefonba és a laptopba építhető kis rádióval helyettesíthető. Egy évvel később megkezdődött a mérnöki munka, amely rövidesen új felismerést hozott: amellett, hogy a rádió kábelmentesíti a különböző eszközöket, a segítségével kis, ad hoc jellegű magánhálózatok (Personal Area Networks – PANs) is kialakíthatók, tehát a fix telepítésű hálózatoktól távolabbi, további eszközöket is össze lehet így kapcsolni.
A Bluetooth mára nemzetközi szabvánnyá nőtte ki magát, és a technológiát már nemcsak a telekommunikációs, számítástechnikai és szórakoztató elektronikai cégek vették át, hanem az ettől távol eső iparágak is: az autó-, a játékipar, az egészségügy vagy az automatizálás. Alkalmazási lehetőségei valóban korlátlanok. A jövőben ilyen hálózatokat vezethetnek be irodákba, áruházakba, hotelekbe és repülőterekre, amelyek így sokkal több szolgáltatást tudnak majd nyújtani.

Speciális Érdekeltségű Csoport

A Bluetooth technológiát népszerűsítő cégek – köztük a 3Com, az Ericsson, az IBM, az Intel, a Lucent, a Microsoft, a Motorola, a Nokia és a Toshiba – 1998 februárjában megalakították a Special Interest Groupot (SIG-et), azaz a Speciális Érdekeltségű Csoportot. A SIG-nek a legfrissebb adatok szerint körülbelül 2600 tagja van. Eredeti feladatuk a rövid hatótávolságú rádiótechnika fejlődésének a figyelemmel kísérése és egy nyílt globális szabvány létrehozása volt, megakadályozva, hogy a technológia egyetlen cég tulajdonába kerüljön. Ezért 1999 júliusában kiadták az első technológiai leírást. A specifikáció továbbfejlesztése még mindig a SIG egyik fő feladata, de a központi kérdés ma már az interoperabilitás megteremtése, a frekvenciasáv-harmonizáció és a technológia népszerűsítése. Minden Bluetooth eszközt tesztelnek, és a kvalifikáltak kerülnek fel a SIG hivatalos weboldalára.

Fejlesztések több lépcsőben

A Cahners In-Stat Group szerint a Bluetooth termékek három ütemben kerülnek forgalomba. Az első hullám a 2000/2001-es év fordulóján jött. Ekkor születtek a mobiltelefon-adapterek, a PC kártyák notebookhoz és PC-hez; csúcs mobiltelefonok és notebookok integrált Bluetooth kommunikációval az üzleti felhasználóknak. Ezt követték, illetve követik 2001 első felében a Bluetooth fejhallgatók; drótnélküli telefonok, kis kézi számítógépek és személyi titkárok (PDA-k), majd a PC alaplapok Bluetooth áramkörrel; nyomtatók, faxok, digitális kamerák; ipari és egészségügyi termékek; és az első autóipari Bluetooth-megoldások – kéz nélküli mobiltelefon-használat –, amelyek megjelenése a 2002-es modellévre várható. Csak a harmadik ütem hozza majd magával az olcsó mobiltelefonokat, olcsó hordozható eszközöket és asztali számítógépeket.
Összességében a Bluetooth termékek piaca ebben az évben elérheti a 2,5 milliárd dollárt – áll a Frost & Sullivan előrejelzésében, míg a Cahners In-Stat Group 1,4 milliárd Bluetooth-al bővített eszközt jósol 2005-re világszerte, ami 5 milliárd dolláros piacot generál majd. Az IBM 2002-re már 60 és 100 milliós darabszámúra becsüli a Bluetooth-képes eszközöket.

Ahhoz, hogy elterjedjen

Magyarországon csak az értékesített Bluetooth termékek mennyiségében lehet eltérés a nyugati piacokhoz képest, de minden új termékről, fejlesztésről egyidejűleg értesülünk mi is – mondja Vaitzner Endre, az Ericsson Magyarország Kft. közép- és kelet európai termékmenedzsere. Ám szerinte e technológiát itthon akkor fogadják el igazán, ha - várhatóan pár éven belül - automatikusan működik majd. Azaz a felhasználó oldaláról nem igényel különösebb szakértelmet, nincs szüksége beállításokra, és kiegészítőket sem kell használni.
Ahhoz persze, hogy a Bluetooth technológia széles körben elterjedjen, tömegtermelésre alkalmassá, tehát olcsóvá is kell válnia. Az ideális ár körülbelül 5 dollár, amely tartalmazza a processzort, a rádióadót, az antennát és a flash memóriát. A legtöbb mai csipszett 10-15 dollártól indul, éppen ezért egy-két csipgyártó már azon dolgozik, hogy egyetlen lapra integrálja a komponenseket. Az angol Cambridge Silicon Radio Ltd. például még ebben az évben be kívánja vezetni a piacra az 5 dollárért eladható, kevesebb mint egy centiméter hosszú, az összes Bluetooth komponenst integráló csipjét.

A technológia

A Bluetooth Specifikáció rövid (körülbelül 10 méter) vagy opcionálisan közepes hatótávolságú (körülbelül 100 méter) rádióhullámú összeköttetést ad meg, amely maximum 720 Kbit/s sebességgel tud hangot és adatot továbbítani csatornánként. A rendszer a nem kiadható ipari, tudományos és egészségügyi (ISM – Industrial, Scientific, Medical) globális frekvenciát használja, a 2,4-2,48 GHz-s sávon. Az egységek ad hoc módon, point-to-point vagy point-to-multipoint rendszerrel kapcsolódhatnak egymáshoz, könnyen csatlakoztathatók vagy éppen vonhatók ki a rendszerből. Kettő vagy több közös csatornát használó Bluetooth egység már egy apró hálózatot alkot. Több ilyen apró hálózatot lehet létrehozni és egymáshoz kötni, amelyek hatótávolságon belül (10 méter) külön-külön is tudnak működni, és a teljes sávszélességet elérik. Mindegyik apró hálózat egy frekvenciaváltó csatornán jön létre, amelyen a hálózat tagjai szinkronban vannak. A csatornák forgalmának szabályozása érdekében az apró hálózat egyik tagja mesterré (master) lép elő, míg a többi egység szolgává (slave) válik. A jelenlegi technológiai leírás szerint egy mesterrel hét szolga kommunikálhat.
A Bluetooth hardver tartalmaz egy analóg rádió részt és egy digitálisat, az úgynevezett Host Controllert (Vendéglátó Keresőt). Ennek a keresőnek van egy digitális jelfeldolgozó része, a Link Controller (Kapcsolat Kereső), itt található a CPU mag és az interfészek a befogadó (host) környezethez. A kompatibilitás érdekében a Bluetooth eszközök a Host Controller Interface-t használják (HCI), amely az elterjedt interfész a vendéglátó (például egy hordozható PC) és a Bluetooth mag (core) között.

Miért pont Bluetooth?

Harald Bluetooth viking volt, és Dánia királya 940 és 981 között. Megvolt a tehetsége ahhoz, hogy rábírja az embereket az egymással való kommunikálásra, és uralkodása alatt terjedt el a kereszténység Dániában és Norvégiában, melyek később egyesültek. Harald Bluetooth annak idején, a Jelling nevezetű dán városban egy hatalmas runakövet emelt, amely a mai napig az eredeti helyén áll. 1999 szeptemberében egy újabb kő emeltetett Lund-ban, az Ericsson telephelye mellett, Harald Bluetooth emlékére.

Például…

Az elmúlt hónapok telekommunikációs kiállításain különféle izgalmas Bluetooth megoldásokat mutattak be, olyanokat, amelyek többsége még nincs kereskedelmi forgalomban. Ilyen volt például a Cebit területén felállított 130 bázisállomásból álló Cebit Local Navigator, amely rendszert úgy terveztek, hogy Bluetooth-képes személyi titkárokkal információt lehessen letölteni róla bármely kiállítóról és bárhonnan a csarnokból. A Hawlet Pacard pedig bemutatta a világ első, integrált Bluetooth-szal rendelkező nyomtatóját, a DeskJet 995C-t, amely kézi számítógépekről és más mobileszközökről engedi a nyomtatást. A C Technologies ez év végén szeretné bevezetni a piacra a Magic Sticket, amely egy digitális kamerával felszerelt szerkentyű, és segítségével a felhasználó neveket, címeket szkennelhet be közvetlenül egy elektronikus címjegyzékbe. A legnagyobb érdeklődést a kiállításon a Plantronics cég M1000-es Bluetooth headsetje váltotta ki mobiltelefonok és PDA-k számára. A cég júliusban kezdi meg az értékesítést. Az IBM többek között a WatchPad érintőképernyős karórát és a könnyű Cyberphone-2 telefont mutatta be és a Bluetooth drivert Linux rendszerekhez is.