Az európai uniós pályáztatás mellett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) pályázatait és egyes kiemelt programjait is bonyolító minisztériumi háttérintézmény, az IT Információs Társadalom Kht. ügyvezetőjével, dr. Koczkás Lászlóval arról beszélgettünk, milyen források lesznek a közeljövőben az információs társadalom fejlesztésére.

– Milyen feladatokkal bízta meg eddig a minisztérium a kht.-t?

– Az IT Kht. a 2002. szeptemberi felállítása óta a minisztérium működését támogatja különböző projektjellegű feladatokban, elsősorban a pályáztatások menedzselésében. Erre az alapítást követő hónapban rögtön sor is került, ami óriási kihívás volt a frissen életre hívott intézmény számára. Olyan infrastruktúrát kellett kialakítani, amely alkalmas volt az akkor kiírt IHM ITP 1–5. pályázatok kezelésére, amelyek elsősorban a közintézmények és dolgozóik számítógéppel való ellátottságát támogatták, és amelyekre több tízezer pályamunka érkezett be. Ezt a megbízást sikeresen teljesítettük. Kezdettől fogva más projektszerű feladatokat is kaptunk, így az Informatikai Kormánybiztosság által a Széchenyi-terv keretein belül megígért internet-hozzáférések kiépítését harmincezer felhasználó számára is mi fejeztük be. Már működésünk elején megfogalmazódott a Közháló kiépítésének gondolata, és ért is kritika minket, hogy nem kezdtük meg rögtön a megvalósítását. A kivitelezés módját azonban ki kellett érlelni, és ez több hónapot vett igénybe. 2003-ban lebonyolítottunk hét közbeszerzési eljárást, s idén február elején a digitális alapkő letételével indult meg a Közháló program. Örömmel jelentem, hogy az első Közháló-pontok már megszülettek: a februárban lefolytatott pilot-projektünk keretében hatvanöt új helyet hoztunk létre, és áprilisban ez a szám várhatóan ötszáz-hatszázra fog nőni.

– Draskovics Tibor pénzügyminiszter központi forráselvonási intézkedései érintik-e a Közháló programot és egyéb támogatási terveket?

– A Közháló programot nem érintik, a forrásokat már elkülönítettük hozzá. A program 2005 végéig összesen több mint tízmilliárd forint értékű beruházást tesz lehetővé. A Közháló kiépítésének lényegében csak a szállítók kapacitása szab határt. Bizonyos fejlesztéseket viszont, amelyeket a közeljövőben el akartunk indítani, most hátrébb kellett sorolnunk.

– A januárban lezárt IHM-es pályázatokat sem követik újak?

– A minisztérium különálló pályázatok helyett inkább nagy volumenű, az egész információs társadalmat összességében tekintő programokat fog elindítani.

– Milyen stádiumban vannak a korábbi pályázatok?

– A 2002-ben kihirdetett pályázatok nagyon előrehaladott fázisban vannak, a nyertes pályázók többsége már hozzájutott a támogatáshoz. A pályázati rendszer gyerekbetegségei miatt lezárásuk – a pénzügyi teljesítés a szállító felé – sajnos, még elhúzódik. Ez általános probléma, aminek megoldásán gőzerővel dolgozunk, és amibe a szabályszerűség biztosítása érdekében bevontuk a Magyar Államkincstárt is. A szóban forgó pályázati körből a legfontosabb a közösségi internet-hozzáférési helyeket létesítő, háromfordulós e-Magyarország-pont pályázat volt. Az első forduló nyerteseit már kiértesítettük, a második és harmadik hullámban beérkezett pályázatokat is elbíráltuk, a kiértesítések pedig április közepéig megérkeznek a nyertesekhez. A nyertes önkormányzatok, intézmények a támogatást számítógépek, számítástechnikai eszközök, internet-hozzáférés formájában kapják. Az eszközöket már megrendeltük, és reményeink szerint április folyamán sor kerül a telepítésükre is. A határidő annál is fontosabb, mert a minisztériumnak van egy konkrét vállalása is: május 1-jére országszerte 2004 darab közösségi hozzáférési helyet épít ki.

– A pályázatoknak eddig mekkora részét fizették ki utófinanszírozásban?

– Ez pályázatonként különböző, van olyan pályázat, ahol minden pályázó megkapta az elnyert támogatást, és a szállítókat is kifizettük. Összességében a nyertes pályázatok támogatási összegének körülbelül a felét utaltuk már át. Azt viszont hozzá kell tennem, hogy ez az utóbbi egy-két hónap eredménye. Nagyon sokáig tartott a felkészülés folyamata, amiből rengeteget tanultunk. Emellett sok időt vettek el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálatok, amelyek az Informatikai Kormánybiztosság pályázatait vizsgálták.

– Az említett projektek mind az információs társadalom helyi szinteken való kiépítését szolgálják. Az ITK Kht. is létrehozott egy regionális irodahálózatot. Önállóan működnek, vagy valamely, már meglévő hálózatra épültek rá?

– Az irodahálózat helyszíneinek kiválasztásánál igyekeztünk az információs társadalom kihívásait és új lehetőségeit figyelembe venni, ezért különböző típusú településeken hoztunk létre önálló irodákat. Vannak köztük megyei jogú városok és kistelepülések is – így Kecskemét, Veszprém, Nagykanizsa, Eger mellett például Hajdúszoboszlón, Pécsváradon és Pilisvörösváron is ott vagyunk. Az irodák gyakorlatilag 2003 közepén álltak fel, és szerves részei az IT Kht.-nak. Emellett önállóan működnek, hiszen az adott térségben sajátos problémákkal találkoznak, amelyeket nekik kell megoldaniuk. A regionális irodahálózatot a kapcsolattartás elősegítésére hoztuk létre, fontos szerepet játszanak a pályázatok ismertetésében, a felmerülő kérdések megválaszolásában, képviselik a kht.-t helyi fórumokon.