- Ön 2003 augusztusa óta tölti be pozícióját, tehát mielőtt EU-taggá váltunk volna, és azóta is Brüsszelben dolgozik az MFB Rt. meghosszabbított karjaként. Változott a képviseleti iroda súlya, szerepe a csatlakozás óta?

- Természetesen. Konkrétabb formát öltött a jelenlétünk. Tagja vagyunk a tizennyolc állami bankot tömörítő European Association of Public Banks (EAPB) elnevezésű lobbiszervezetnek. Itt gyakorlati szakemberek alkotnak véleményt az állami bankok működését befolyásoló, uniós jogszabály- és intézkedési tervezetekről, majd a megállapításainkat és javaslatainkat elküldjük a Bizottság illetékeseihez. Az unió működésében komoly súlyuk van a szakmai lobbiszervezeteknek: az EU-ban dolgozó hivatalnok szakemberek várják a reálgazdaság szereplőinek visszajelzéseit, hogy érvényesülni tudjanak a gyakorlati élet diktálta érdekek.

- Mennyire erős az MFB lobbipozíciója?

- Bár viszonylag újak vagyunk ebben az exkluzív klubban, 2004. május óta Erős János, az MFB Rt. vezérigazgatója tölti be az EAPB alelnöki pozícióját, május 20-án pedig a szervezet Budapesten tartja rendes éves közgyűlését. Igyekszünk aktívan közreműködni a szervezet munkájában. Valós érdekkülönbség igazából nincs az egyes tagállamok állami pénzintézetei között, hiszen a szabályozási környezet mindenhol idomul az európai előírásokhoz. Egy kedvezőtlen intézkedés mindegyikünk működésére előnytelenül hathat. Együtt erősebben tudjuk képviselni érdekeinket.

- Volt azonban néhány olyan hazai finanszírozási program, amely még a csatlakozás előtti években született, viszont EU-tagként kétséges volt, hogy folytatható-e. Ezeket a megfelelő bizottságok elé kellett tárni véleményezésre. A notifikációs eljárásban milyen szerepe van a személyes jelenlétnek?

- Természetesen segít. Az MFB tőkeprogramjait például az EU versenyhivatala, a DG Competition vizsgálta, nem ütközik-e a versenyjog szabályaival. Végül minimális változtatással kínálható ez a termékünk, de e mögött kemény munka van. A személyes jelenlét révén tudunk folyamatosan tájékozódni és tájékoztatni. A hitelesség és ismertség is sokat segít. A banki világban - mivel az alapvetően a bizalomra épül - a személyes kapcsolatok elengedhetetlenek. Sokszor folyosókon, fogadásokon születnek döntések. Ahogy már említettem, az unió hivatalnokai kíváncsiak a valós gazdasági folyamatokra. Azt, hogy a piacnak ez a szegmense hogyan működik, és miért van szükség a fejlesztési bankokra, személyes beszámolók vagy informális beszélgetések során hatásosabban el lehet mondani.

- Sokszor érte, éri az a vád a hazai szervezeteket, hogy nem ismerték fel időben a brüsszeli jelenlét fontosságát, és a lobbizásból származó előnyök még mindig kiaknázatlanok maradnak. Ön hogyan érzékeli a napi munkája során, mennyire nyitott az EU az újonnan csatlakozott államok problémáira?

- Tény, hogy sokan még mindig nem kellőképpen ismerték fel a helyi lobbi fontosságát és a benne rejlő lehetőségeket. A segítő szándék megvan az Európai Unióban, de nekünk kell kezdeményezni, kreatív gondolatokkal előállni. Ha jelen vagyunk, mi is érvényesíthetjük az érdekeinket, emellett pedig haza tudunk hozni más partnerbanknál már kipróbált és jól működő termékeket, finanszírozási technikákat is. Az EAPB-tagsággal a jogszabályi oldalról tudunk bekapcsolódni az EU munkájába, az egyes érdekcsoportokat tömörítő szervezeteken keresztül pedig szakmai tapasztalatokat szerezhetünk. A NEFI - Network of European Financial Institutions for SMEs -, magyarul a kkv-szektor finaszírozására szakosodott európai pénzintézetek szervezete, melynek 2004 áprilisa óta vagyunk a teljes jogú tagjai, például havonta ülésező szakmai fórum. A tagságunk révén megismerhetjük a NEFI partnerbankjainál már bevált finanszírozási technikákat, és alkalmazhatjuk őket a hazai viszonyokra. Bizonyos tévedéseket már nem a saját bőrünkön keresztül kell megtapasztalnunk. Például ezen a fórumon vált számomra világossá, hogy a mikrohitelprogram mitől vált sikeressé a spanyol ICO vagy a német KfW esetében.

- Nálunk is létezik mikrohitelprogram a kilencvenes évek eleje óta; jóllehet a hatékonysága megkérdőjelezhető. Mit lehetett eltanulni a fejlettebb országok gyakorlatából?

- A legkisebb vállalkozások, a mikrovállalkozások finanszírozásához elengedhetetlen a megfelelő szociális kapcsolatrendszer kiépítése. Akár a spanyol, akár a német példát nézzük, kiderül, hogy sokkal jobban megkülönböztették a termék célcsoportjait. Külön programot dolgoztak ki a pályakezdőknek, az önhibájukon kívül munkanélkülivé válóknak, a vállalkozni vágyó nőknek vagy ami leginkább megdöbbentő, a bevándorlóknak, és mindegyik célcsoportot a megfelelő eszközzel próbálták elérni. Ezt a koncepciót - persze a hazai viszonyokhoz igazítva - az MFB is átveszi. A K+F finanszírozása szintén kulcskérdés minden országban. A közelmúltban elkészült NEFI-tanulmány például a tagállamok ilyen irányú tapasztalatait elemzi. A brüsszeli jelenlétnek vannak további előnyei is. Amikor Magyarországra jövök, végigjárom a kollégáimat és megbeszéljük, hogy milyen termékeket készítenek elő, milyen problémák merültek, illetve merülhetnek fel az új termékek fejlesztésével és promóciójával kapcsolatban. Visszatérve az uniós városba, személyes kapcsolataim révén próbálok minél több nemzetközi tapasztalatot összegyűjteni az adott témában. Így próbálok meg tevőlegesen hozzájárulni az itthoni programok sikerességéhez.

- Ezen túlmenően az MFB tagja az Európai Unió Institutions Specialising in Long-Term Credit (ISLTC) elnevezésű szervezetének is.

- A társulást az Európai Beruházási Bank - angol nevén European Investment Bank, rövidítve: EIB - hozta létre. Huszonkét jelentős állami és kereskedelmi bankot tömörít - olyanokat, amelyek hosszú távú finanszírozásban érintettek -, azzal a céllal, hogy a tőkefinanszírozás és az infrastruktúra-fejlesztés során szerzett nemzeti tapasztalatok európai szinten is hasznosuljanak. A most csatlakozott országok közül elsőként Magyarország lesz a helyszíne a szervezet éves közgyűlésének ez év júniusában, amelyen Philippe Maystadt, az EIB elnöke is jelen lesz. Az a tény, hogy az idén az MFB ad otthont ennek a jelentős, magas szintű nemzetközi pénzügyi találkozónak, jelzi azoknak az erőfeszítéseknek az európai elismerését, melyeket bankunk tesz a magyar gazdaságfejlesztés dinamizálásában. Ezeken a találkozókon mindig egy konkrét témát vitatnak meg a résztvevők. Tavaly például a kockázatitőke-finaszírozás és az infrastruktúra-fejlesztések finanszírozása volt a téma. Az idén várhatóan az európai növekedés, valamint a gazdaság versenyképességének a növelése kerül majd terítékre.

- Milyen tapasztalatokat lehetett levonni az ott elhangzottakból?

- Szeretnénk elérni, hogy az említett területeken az Európai Unió aktívabban vállaljon szerepet finanszírozó intézményein és támogatáspolitikáján keresztül. Az Európai Beruházási Alap - angol nevén European Investment Fund, rövidítve: EIF - az EIB tulajdona, de tíz százalékban különböző pénzintézeteknek van benne részesedésük, így az MFB-nek is 2003 ősze óta. Részvényesként közelebb tudtunk kerülni a döntésekhez. Az EIF ugyanis egyrészt garanciát nyújt, másrészt kockázati tőkét kínál. Az MFB tavaly októberben írta alá azt a megállapodást, amellyel csatlakoztunk az alap garanciaprogramjához. A Magyarországon meghirdetett Econova programunk már ennek a része: közösen vállalunk garanciát az általunk adott hitelre, így azt a finanszírozott vállalkozónak kedvezőbb kondíciókkal tudjuk kínálni.

- Tehát az MFB három európai intézmény tagjaként is segíti a hazai gazdaság zökkenőmentes fejlődését. A brüsszeli irodának van más feladata is?

- Miután az MFB a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó GVOP-ban közreműködő hatóság, ehhez hasznos és szükséges, ha az Európai Bizottság megfelelő igazgatóságaival kapcsolatokat tartunk fenn. A magyarországi tőkeberuházások elősegítésében is igyekszünk szerepet vállalni. Ennek érdekében - együttműködve más hazai érdekképviseletekkel - programokat szervezünk Brüsszelben és Magyarországon is. Legutóbb április 21-én az ITDH által Brüsszelben szervezett befektetési konferencián vett részt az MFB. Ezen az érdeklődő külföldi vállalkozókat tájékoztattuk a magyar gazdasági viszonyokról, a pénzügyi szektor kínálta termékekről, illetve hogy milyen beruházásösztönző támogatások léteznek. De sokszor ennél jóval informálisabb úton jutnak ide az európai vállalatok. A napokban éppen egy, az agrárszférában tevékenykedő francia cég vezetője hívott fel, hogy szeretne Magyarországra jönni. A telefon egy brüsszeli "folyosóbeszélgetés" következménye. Megadtam az illetékes MFB-kolléga elérhetőségét, és azóta már megkezdődtek a tárgyalások. Talán ez az egyik legfontosabb feladata egy képviseleti iroda vezetőjének.