A VW Passat alapú Skoda Superb eddig is sok borsot tört a konkurencia orra alá, amin nincs mit csodálkozni. Korrekt minőségű és felszereltségű, tágas belterű, a VW-konszerntől érkezett erőforrásokkal felszerelt autó volt, mely hazánkban rendkívül kedvező árával is tarolt: egy időben ötmillió forint körül meg lehetett kapni az 1,9 literes, 105 lóerős TDI motoros változatot. Különösen hátsó lábterével villantott nagyot, akár keresztbe tett lábbal is ülhettek ott az utasok. Ezért is vált nálunk taxiként különösen közkedvelté. A piac örömmel fogadta az újkori Superbet, amely sorra nyerte a vevőelégedettségi felméréseket. Most itt a második generáció.
Felnőtt, komoly autó
A cseh tervezők bátrabb, elegánsabb vonalvezetést választottak számára, mely kívülről így bármilyen prémiumautóval szemben állja az összehasonlítást. Arra is alkalmas, hogy feltűnést keltsen. Mindenféle színben jól mutat, de a sötétebb árnyalatok különösképpen jól állnak neki. Tesztautónk a paletta egyik új színét, a mokkabarna fényezést viselte.
Megkapó részletei a karosszériának a motorháztető és az első fényszórók. A hátsó lámpák kissé fantáziátlanok, de egyedi C alakban világítanak, és nem zavarják az elegáns összképet. A csomagtértetőről leköltözött a rendszámtábla, a Skoda jelvény alatt pedig Superb felirat díszeleg. Itt kérem már egy felnőtt, komoly autóval állunk szemben, tekintélyt kölcsönző krómozott hűtőráccsal, ablakkerettel és hátsó ajtóperemmel.
A karosszéria több mint 7 centiméterrel hosszabb az aktuális Passaténál (4838 mm), a közép és a felső-középkategória határán egyensúlyoz. Tengelytávja rövidebb elődjéénél, ám hátsó lábtere 2 centimétert gyarapodott, mérete csakis a hosszú tengelytávú sofőrös limuzinokéhoz mérhető, a helykínálat tehát óriási. A belső térkialakítás azonban lehetett volna szerencsésebb. A hátsó pad formája és mérete nem a legjobb: rövid és nem ideális szögben áll, ezért az átlagosnál magasabb utasok combját nem támasztja meg. Ekkora lábtér mellett faraghattak volna kényelmesebb hátsó üléseket. Emellett pedig, bár jobb a helyzet, mint az első generációnál, a térdet még mindig kellemetlenül támasztja a középkonzol. A pedálok is túlságosan előtérben vannak; a Superb ez utóbbi két dolog miatt nem üti meg a prémiumautók ergonómiai szintjét. Egyébként az első ülések kiválóak.
A német rokonság
A középszintű Ambition felszereltség sajátja a szürke-fekete utastér, igényes, műszerfalon átívelő selyemfényű dekorléccel és krómmal bevont vagy keretezett szerelvényekkel. Igen pontosak az illesztések, és kellemetlen műanyagokkal sem találkozunk. Hogy a Superb ne zavarja a VW csoport prémium márkáinak köreit, a felhasznált anyagok minősége ezúttal is egy szinttel gyengébb, de az előző generációhoz képest jelentős a fejlődés. A minőségi benyomás sokkal jobb, a kezelőszervek finoman és puhán működnek, a klasszikus elrendezésű műszerfal is jól néz ki. A német rokonság egyértelmű, de ez így természetes. Nagyon logikusak és egyszerűen kezelhetők a berendezések, az érintőképernyős multimédiás egység vezérlése kifejezetten nagy élményt nyújt. Gyors, logikus, nagy tudású, még a mobiltelefonon tárolt audiofájlokat is lejátssza. Ilyet kérünk minden autóba!
A Superb Ambition bal hátsó ajtajában is megtalálható a védjegynek számító, hasznos esernyő, ám az igazán nagyszerű dolog a twindoor csomagtérnyitó megoldás. Ha a középső gombot nyomjuk meg, a szélvédő nem, csak a csomagtérfedél nyílik fel, ha viszont előbb a jobb oldali gombot nyomjuk meg, majd a középsőt, feltárul az 565 liternyi poggyásztér. Utóbbi esetben meg kell várni, míg az elektromotorok csatolják az ablaküveget a fedélhez; a harmadik féklámpa ezalatt kétszer villan fel. A dolog a mindennapokban jól működik, a Superb valóban sokoldalú járműként lép fel. Ötajtósként nagyon praktikus, magasra nyílik a hátsó ajtaja, hatalmas ürege bármit elnyel. Az ülések támláját is le lehet hajtani.
Kényelemre hangolva
A Skoda Superbet "megfelelő bánásmódban" részesítették a motorpaletta kialakításakor is. Rögtön ott van két kiváló benzines erőforrás, az 1,4 és 1,8 literes turbós TSI motor, valamint a csúcs 3,6 literes V6-os benzines, majd következnek a jól bevált, modernizált, részecskeszűrős turbódízelek, a 105 lovas 1,9-es és a 140 lóerős PD TDI aggregátok. Common-rail TDI-ből jelenleg egyfajta képviselteti magát, a kétliteres 170 lóerős változat. Az előértékesítések alapján hazánk útjain túlnyomó részben 2 literes PD TDI motorral szerelt Superbeket fogunk látni. Bár az adagolófúvókás dízelekkel rossz tapasztalataim is voltak, az "új generáció" egészen csendesen, kulturáltan jár, kifejezetten fogyaszt, és jól passzol a Skoda remek, hatgangos váltójához. Nem sokkal marad el common-rail társától. Szépen elketyeg alacsony fordulaton, nem ideges típus, nem sarkall sportolásra. A 140 lóerő 10 másodperc körüli gyorsulást garantál, de a Superb alapvetően kényelemre hangolt utazóautó, nem érezzük szükségét annak, hogy tapossuk a gázpedált. A dízel leginkább országúton és autópályán csillogtatja erényeit, csendesen suhan. Futóművét, kormányzását és fékrendszerét a teljesítményéhez igazították, nincsen gyenge pontja.
Az új Skoda Superb elődjénél színvonalasabb, okosabb autó, s ez árképzésében is meglátszik. A közepes felszereltségű 2,0 PD TDI 7,1 millió forintba kerül, ezzel nagyjából a konkurensek szintjén áll.
