A honi gazdaságpolitika alakítója a bevezetőben idézett mondatával László Csabának (az ex-pénzügyminiszter jelenleg a KPMG partnere) a nyitó előadására utalt mondandója kezdetén, aki az adórendszerrel szemben támasztott ellentétes követelményekre hívta fel a figyelmet a KPMG konferenciáján. Ilyen, hogy a jó adórendszer legyen áttekinthető, ugyanakkor vegye figyelembe az ágazati, egyéni sajátosságokat. Hogy minél több pénzt szedjen be, amiből finanszírozható az egészségügy, az oktatás stb., ám túlzott elvonással ne rontsa a gazdaság versenyképességét. Legyen igazságos, ne sújtsa az alacsony jövedelműeket, de ne fogja vissza a magasabb jövedelműek teljesítményét sem.

Rossz az adóbevétel struktúrája

A változtatás iránya azonban egyértelmű - folytatta Draskovics -, a gazdaságot a tartósan fenntartható, minél gyorsabb, de egészséges növekedési pályán kell tartani. Ehhez volt szükséges a kisebb belföldi fogyasztás, a nagyobb export, a több beruházás, amit szerinte 2004-ben sikerült elérni, és ami által nőtt az ország versenyképessége. Erre alapozza a kormány a 2005. évi gazdaság- és azon belül az adópolitikáját. Ám párhuzamosan el kell indítani a konvergenciaprogramot, azaz a maastrichti kritériumoknak való megfelelést. A kettő együtt jelenti Magyarország felzárkózását az Európai Unióhoz.

Ebből következik az aktuális fiskális politika és az adórendszer átalakításának az iránya. Nevezetesen, hogy mérsékelni kell a jövedelemcentralizációt. De nem azért - hangsúlyozta a miniszter -, mert az nálunk nagyobb lenne, mint az Európai Unióban, hanem azért, mert a felzárkózás érdekében mi gyorsabban szeretnénk növekedni.

A magyar adórendszernek nem a túlzott centralizáció a fő problémája, hanem a struktúrája. Az adóbevétel az alacsony foglalkoztatási szint miatt kevés magánszemély jövedelembefizetésein alapul, akik éppen ezért joggal érzik azt, hogy ők sokat fizetnek be a közösbe. A költségvetésnek azonban egyelőre nincs arra mozgástere, hogy az adófizetők terheit radikálisan mérsékelje. S nem is lesz mindaddig, amíg nem lesz több adófizető, és a költségvetés kiadási oldalát, radikális államháztartási reformokkal, nem sikerül érdemben csökkenteni.

Az élőmunka terhei még mindig magasak

A 2005-re bejelentett adóváltozások összességében 0,5 százalékkal mérséklik a centralizációt, ami nem sok - mondta a pénzügyminiszter -, de jelzik a célt, ahogy az is, hogy az új kedvezmények a beruházások és a munkahelyek bővítését szolgálják, a vállalkozások méretétől függetlenül. Ezért nőtt az iparűzési adónak a társasági adóból leírható hányada, a járulékrendszer változásai is ezt szolgálják, illetve a személyi jövedelemadó módosításai is. (A jövő évi adóváltozásokról lásd még a Piac és Profit 2004. decemberi számát! - a szerk.)

A vállalkozásokat is alapvetően érinti a magánszemélyek adójában bekövetkezett csökkentés - hangsúlyozta Draskovics -, mert így kisebb bruttó béremeléssel érhetik el a munkáltatók ugyanazt az ösztönző hatást, mint korábban. Jogos meglátás, hogy az élőmunkaterhek így is magasak - ismerte el. - De az alacsonyabb foglalkoztatás mellett csak kis lépésekben lehet haladni, és ez a mostani csökkentés egy ilyen kis lépés.

Jövőre a kormány - az érdekegyeztető fórumokon kompromisszumra jutva - 3,5 százalékos reálkereset-növekedést tart elfogadhatónak. Ám a pénzügyminiszter kérte a munkáltatókat, hogy amikor a jövő évi bérekről döntenek - értelemszerűen a saját termelékenységükből és lehetőségeikből kiindulva -, vegyék figyelembe azt is, hogy a megváltozott szja- és járulékszabályok (például az egészségügyi hozzájárulás csökkentése) növelik a nettó béreket, és nyugodtan kalkuláljanak csökkenő inflációval.

Pénzügyminiszteri kérések

A Pénzügyminisztérium számításai szerint a jövő évi adóváltozások mintegy 120 milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások élőmunkaterheit.

Az áfa- és az illetéktörvényekben csak kisebb-nagyobb változások következtek be 2005-re vonatkozóan, ebben most nem sikerült lépni, de a kormány gondolkodik azon, hogy mi lehet a reális cél már 2006-ra vonatkozóan. Ehhez a pénzügyminiszter az adótanácsadók és vállalkozásvezetők partneri segítségét kéri, hogy tavasztól együtt találják meg mind az iparűzési adó megszüntetésének (ami csak azután lehetséges, ha előbb megoldjuk az önkormányzatoknál így kieső bevételek más forrásból történő pótlását - tette hozzá), mind a magas élőmunkaterhek csökkentésének, mind az áfa mérséklésének a módját. Vagyis az adórendszer távlatos fejlesztését!

Emellett azonban azt is kéri a reálszféra képviselőitől, hogy gyűjtsék össze azokat az adózási, adminisztratív problémáikat, amelyek megnehezítik a mindennapjaikat, a kiküszöbölésük viszont nem érintené nagyságrendekkel a költségvetést. Ilyen volt például eddig a nem realizált árfolyamnyereség bonyolult elszámolási módja, amin most változtattak. A hatósági ügyintézés egyszerűsítése sokszor fontosabb, mint az adókulcsok vagy kedvezmények mértéke - osztotta sok vállalkozó véleményét a miniszter -, ezért ezen már most, minél gyorsabban kívánnak változtatni.

Összességében a kormány 2005. évi adópolitikájának a fő üzenete a teljesítmények ösztönzése.