A Giro Rt. 27 bank, a KELER Rt. – a központi tőzsdei elszámolócég –, valamint a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában van, elsődleges feladata pedig a bankközi elszámolásforgalom lebonyolítása – tájékoztat Legeza Péter elnök-vezérigazgató. A magyarországi átutalások darabszámra 99 százalékban a Giro Rt.-n keresztül történnek, ám ez az átutalások értékének mindössze 15 százalékát jelenti. Az rt. szolgáltatásai elsősorban a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete alá tartozó intézmények számára érhetők el.

Lakossági ellenállás és uniós felkészülés

Az egyszerű elszámolások mellett 1997 óta egyre nagyobb szerepet kapnak a csoportos beszedési és átutalási megbízások. E szolgáltatásnakmég vannak kihasználatlan lehetőségei; például a közüzemi díjak fizetése esetében a lakosság ellenállása jelent akadályt, mivel nehezebben nyomon követni a pénz útját, és bonyolultabb az esetleges reklamációk kezelése is.

A zsíró keretében végrehajtott tranzakciószám a kilencvenes évek második felében évente 15–20 százalékkal nőtt, ám 2001–2002-ben már csak 5–8 százalékkal, miközben a szakember úgy véli, minimálisan is még 30–50 százalékkal, optimális esetben pedig akár 100 százalékkal is növelhető lenne a forgalom, amivel néhány éven belül felzárkóznánk a nyugat-európai szinthez.

A Giro Rt. üzletpolitikájának két fő eleme: a jelenlegi tevékenységek további finomítása és új típusú szolgáltatások bevezetése. Harmadik hangsúlyos elemként Legeza Péter az európai uniós csatlakozásra való felkészülést jelöli meg: mire Magyarország az eurózóna tagja lesz, csatlakoznia kell a nyugat-európai elszámolási rendszerekhez.

A helyi fizetéseket nagy valószínűséggel a jövőben is helyileg kell lebonyolítani, hiszen a teljes átutalási forgalom mindössze egy százaléka lépi át a határt. Ez az arány az euróövezetbeli országok esetében is legfeljebb két százalék, és egy európa tanácsi határozat szerint 2003. július elsejétől egyetlen euróövezetbe tartozó bank sem szedhet több jutalékot a határon átnyúló fizetésért, mint a határon belüliért.

Döntő az infrastruktúra

A részvénytársasági forma ellenére a cég csak mérsékelten nyereségorientált, a hangsúly az alapfeladatok biztonságos megvalósításán, a bankrendszer számára nyújtott infrastrukturális és egyéb számítástechnikai feladatokon van. Ezért a beruházások nagy részét minden évben az elszámolásforgalmi infrastruktúra korszerűsítése, bővítése teszi ki. A hardvert átlagosan háromévente újítják meg, a hálózat adatátviteli sebessége és megbízhatósága évente növekszik. Emellett a biztonsági terület fejlesztése, a katasztrófatűrő back-up rendszerek ellenőrzése, monitorozása is napirenden van.

A szoftverek teljesítőképessége, dokumentáltsági színvonala és a fejlesztések módszertana évről évre javul, korszerűsödik, ezzel teremtve meg a kockázatmentes, folyamatosan magas színvonalú működés alapjait. Az ISO 9002-es minősítés nemcsak a vevői és beszállítói kapcsolatokra, hanem a szolgáltatás teljes folyamatára vonatkozik.

Egyébként az rt. egyik új szolgáltatása az elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátása, miután – több százmilliós beruházás eredményeként – 2001 decembere óta a Hírközlési Főfelügyelet által bejegyzett hitelesítésszolgáltató.

A zsíró és a Giro

1987 decemberében a hazai bankok elhatározták, hogy a bankközi elszámolásforgalom lebonyolítására létrehozzák a korszerű elektronikus megoldású elszámolóházat, a zsírót. És bár egy év múlva, 1989-ben 12 bank 800 millió forintos alaptőkével megalakította a Giro Pénzforgalmi Rt.-t, az új intézmény működésére még több évig, 1994 őszéig várni kellett.

De mi is valójában a zsíró? Ez egy speciális „postafiók”, ahová különböző küldemények, vagyis a banki utalások beérkeznek, majd továbbhaladnak a tényleges címzetthez. A munkáltatók dolgozóik bérét egy csomagban a Giro Rt.-hez utalják, ahol azután a járandóságot szétosztják azon bankok között, amelyeknél az alkalmazottak számláit vezetik. A közüzemi szolgáltatók számlaköveteléseiket küldik a Giro Rt.-hez, ahonnan a terhelési megbízásokat továbbítják az illetékes pénzintézetekhez.

A több lépcsőben bevezetett rendszer használata jelentősen lerövidíti az átutalások idejét: míg korábban ehhez az egyes bankoknak 7–10, és pár éve is még 3 napra volt szükségük, ma már elég egyetlen nap is. Ezzel mind maga a bankrendszer, mind a bankok ügyfelei számára kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá vált a bankközi pénzforgalom, míg a gazdálkodószektor számára a legjelentősebb változás a csoportos beszedés megvalósulása volt. Igaz, egyesek szerint még nem vált automatizmussá a zsíró működése, pénzügyi szakértők szerint azonban a fejlett pénzügyi kultúrájú országokban is legalább tíz évig tartott a rendszer elfogadása.

A hazai elszámolóház tudása – a csoportos átutalási és beszedési rendszer bevezetése óta – nem marad el nyugati társai képességeitől, és lassan a kellő gyakorlat is meglesz. Újabb kihívást az jelenthet, ha a kereskedelmi bankok részéről felmerül az igény a lebonyolítás gyorsítására, azaz az azonnali átutalás lehetőségének megoldására. A home banking terminálok felállítása az ügyfeleknél és a nyilvános adathálózati adatszolgáltatás beindulása előbb-utóbb kikényszeríti ennek a lehetővé tételét is.

Az e-szignó és a hitelesítésszolgáltatás

Az e-aláírásról szóló, 2001 szeptemberében hatályba lépett törvény háromfajta elektronikus aláírást határoz meg: az egyszavas (mint például az e-mail végére odaírt név) akár nélkülözheti a biztonsági technológiákat is; a fokozott biztonságú aláírás a jogszabályokban az „írásba foglalás”-ként meghatározott követelményt teljesíti; a minősített e-szignó pedig jogi értelemben teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

Fokozott biztonsági szolgáltatást jelenleg négy cég nyújt Magyarországon: a pénzintézetek számára a Giro Elszámolásforgalmi Rt., a vállalatoknak a Matáv Rt., magánszemélyeknek a NetLock Kft. s a körhöz legutóbb csatlakozott aMicrosec Számítástechnikai Fejlesztő Kft. kizárólag a cégbíróságnak hitelesít. Azt, hogy melyik társaság lesz az állami hivatalok hitelesítési szolgáltatója, nem tudni, mint ahogyan minősített szolgáltató sincs, pedig például az elektronikus kormányzati lakossági ügyintézéshez minősített aláírásokat kell majd használni.

Az elektronikus aláírás – és az ahhoz kapcsolódó hitelesítés – elterjedése elsősorban nem a törvény hiányosságainak köszönhető – állítja Heiter Ferenc, a Giro Rt. vezérigazgató-helyettese –, hanem annak, hogy az intézmények nem fogadják el egymástól a hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványokat. A Giro Rt. ezért megpróbálja meggyőzni a partnereit, hogy legyen elég az ügyfélnek egy chipkártyával rendelkeznie. A már jóváhagyott és megkövetelt szabályzatok egyébként ezt már lehetővé teszik – fűzi hozzá Szungyi László, a Giro Rt. főosztályvezetője. Jelenleg tíz pénzintézet tervezi az elektronikus aláíráson alapuló ügyintézés bevezetését, és ebből hat a közeljövőben.

A Giro Rt. piaci lehetőségeit növelik a kormányzati szervek, amelyek a Magyar Államkincstáron keresztül közvetlenül kapcsolódhatnak az átutalási rendszerhez. A BM Központi Adatfeldolgozó Hivatala és a MeH Kormányzati Informatikáért és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Hivatala elfogadható biztonsági szintű partnernek találta a Giro Rt.-t.

Szécsi Gábor és Sebők Orsolya