A gyorsuló időhöz alkalmazkodva, hónapról hónapra leltárba vesszük a világ modern s profán mágiáit, felfedezéseit, káprázatos alkotásait, legyen az oly hatalmas, mint egy űrbázis, vagy oly apró, mint egy chip. Egy közös vonásuk azonban bizton van: felfedezésük, megalkotásuk alapjaiban képes megváltoztatni az ember életét, s bár némely közülük veszélyeket is hordoz magában, alapvetően azért mindegyik az élet fordulatos fejlődését szolgálja.

Gyorsabb a fénynél
A fizikusok eddig azt gondolták, hogy Einstein speciális relativitáselmélete értelmében semmi sem haladhat gyorsabban a fény vákuumbéli sebességénél. Most mégis kiderült, hogy egy lézerimpulzus sokkal nagyobb sebességre is felgyorsítható! Princetoni kutatók lézerfényt bocsátottak át egy céziumgőzzel telt üvegkamrán. Az impulzus háromszázszor gyorsabban haladt, mint ha vákuumon keresztül terjedt volna. Ez olyan hihetetlenül nagy sebesség, hogy a tudósok szerint a fénysugár hamarabb elhagyta a kamra kijáratát, mielőtt belépett volna a bejáraton. A kutatás tapasztalatait felhasználva talán olyan szupersebességű számítógépeket készíthetünk majd, amelyek gyorsított fényrészecskékkel (fotonokkal) szállítják az információt. Sőt egyszer talán az is előfordulhat, hogy információt küldünk vissza az időben.

*
Mesterséges mellbimbók
Amerikai kutatók bejelentették, hogy sikeresen befejezték az első kísérleteket a laboratóriumban mesterségesen létrehozott emberi mellbimbókkal. A főleg rekonstrukciós mellplasztikához kifejlesztett mellbimbókat sertés füléből nyert porcsejtek kitenyésztésével állították elő, és egyes szakértők szerint sokkal jobban alkalmazhatók, mint az eddig, a beteg bőréből kialakítottak, amelyek legtöbbször nagyon is laposra sikerültek. Ugyanakkor – bár a mellbimbók kialakítása is fontos – a biotechnológiai cégek mégis leginkább a beteg saját zsírszövetéből növesztett mellpótlás technológiájáért versenyeznek.

*
Öregedéslassítás
Brit és amerikai orvosoknak laboratóriumi körülmények között először sikerült gyógyszer segítségével lelassítani az öregedési folyamatot, és meghosszabbítani az életet. Bár a kísérleteket apró férgeken végezték, az eredmények azt sugallják, hogy az emberi öregedés nem elkerülhetetlen. A fonalférgekbe antidioxáns alapú gyógyszert oltottak. A kezelt alacsonyrendű férgek élettartama 50 százalékkal lett hosszabb a terápiába bevont, de nem gyógyszerezett férgekénél. A kutatók szerint a kísérleti eredményeknek főleg az a jelentőségük, hogy talán az emberi szervezet öregedési folyamata is kezelhető ilyen szerrel, amely hatásos lehet a szervezet elöregedéséhez kapcsolódó, ma még gyógyíthatatlan betegségekre – Parkinson-, Alzheimer-kór – és megelőzésükre is.

*
A legkisebb elem
A világegyetem anyagszerkezetét leíró, úgynevezett standard modell végre teljesnek látszik: háromévi munka után detektálták az egyetlen hiányzó elemi részecskét, a tau-neutrínót. A biztos Nobel-díj-esélyes felfedezést hivatalosan a Fermilab munkatársai jelentették be. A fizikusok már negyedszázada vadásztak a tau-neutrínóra, amely végül „fennakadt” a Tevatron részecskegyorsító 15 méter hosszú detektorán.

*
Százezerszeres erő
A világon az eddigi legerősebb, a Föld mágneses mezejének erejénél százezerszer erősebb mágneses mezőt hoztak létre egy új berendezés segítségével francia és német tudósok a franciaországi Grenoble-ban. A kutatóknak 20 millimásodperc idejéig sikerült megteremteniük az 58 tesla erősségű mágneses teret. Létrehozásához egy kicsiny mágnesben hosszú időn keresztül nagy mennyiségű energiát tároltak, amelyet azután egy villanásnyi idő alatt felszabadítottak. Az elért eredmény új távlatokat nyithat az anyag szerkezetének kutatásában és az alapvető fizikai törvények felismerésében.
(Forrás: origo, mti, prim, internetes újságok)

Összeállította: m. gy.