Ezekben a napokban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utastermináljaiban sokkal kevesebb az utas és még kevesebb lesz, ha beindulnak a tömeges járattörlések, ahogy azt például a Wizz Air bejelentette a minap. Az üzemeltető Budapest Airport (BA) a korábbi korlátozások során tapasztalt szintre számít: ez napi 3000 alatti utasszám lehet. Szeptemberben általában napi 50 000-nél is több utast kezel a repülőtér, de ez idén szinte biztosan sokkal kevesebb lesz a törlések miatt.

A turizmus bedőlése tehát már tény, és az is biztos, hogy további megszorításokra kényszerül a repülőtér üzemeltetője. A gazdaság más szektorai viszont nagyon figyelik, hogy miként alakul a légi teheráru forgalom és a légi expressz fuvarozás. A Budapest Airport mindkettő esetében arról számolt be, hogy augusztusig nemzetközi összehasonlításban is jó mutatókat rögzítettek.

Az év első hét hónapjában 74 550 tonna árut kezelt a repülőtér, ami 3,1 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában – a forgalom stabilnak tekinthető. Ezzel a teljesítménnyel egyébként viszonylag jó helyen áll Ferihegy, vannak olyan repülőterek, ahol szinte eltűnt a légiáruforgalom, átlagosan 25-35 százalék közötti csökkenés tapasztalható a világpiacon a szállított árumennyiség tekintetében.

A teherforgalom szerkezetének változásaira vonatkozó kérdésünkre a BA azt válaszolta, hogy a forgalom átrendeződött: a hosszú távú, szélestörzsű utasszállító járatok drasztikus csökkenésével azok alsófedélzeti légiáruszállító kapacitása eltűnt, jelenleg elsősorban a dedikált cargo áruszállító járatok szolgálják ki a piaci igényeket. Az első 7 hónapban több mint 20 százalékkal nőtt a dedikált cargo járatok száma Ferihegyen.

A légi áruszállítás zavartalan működése továbbra is kritikusan fontos a nemzetgazdaság működése szempontjából. Ezért megnyugtató, hogy továbbra is menetrendszerű cargo járatokat üzemeltetnek a BA hosszú távú partnerei, a Cargolux Hong Kongból, a Qatar Airways Dohából, a Turkish Airlines Isztambulból, illetve fontos új kapcsolatot jelent a Korean Air Cargo 2020 februárjában indult Szöul-Budapest cargo légijárata, amely elsősorban a hazánkban tevékenykedő koreai vállalatokra összpontosít.

Mihály Attila, a tengeri és légi árufuvarozásban is érdekelt Trans-Sped Kft. osztályvezetője azt emelte ki, hogy a vírus miatt hiába csökkent az áruforgalom, a légitársaságok így sem tudták teljesíteni a megbízásokat, ez pedig az árak jelentős növekedéséhez vezetett, ami akár a korábbi ötszörösét is jelentette. Szerinte a teljes helyreállás akár évekig is elhúzódhat, így lassú ütemben fog visszaállni a koronavírus előtti szállítási kapacitás.

Egyszerre légi és földi feladatokat is ellátnak az úgynevezett integrátor vállalkozások, amelyeket a köznyelvben expressz fuvarozóknak neveznek. Ezek forgalma szerencsére zavartalan Ferihegyen: a DHL Express, a FedEx, a TNT Express és a UPS járatai napi szinten kötik össze Budapestet nagy logisztikai központjaikkal. A légi fuvarozók közül a DHL az elmúlt években több jelentős fejlesztést hajtott végre Ferihegyen. Egyik üzletága, a DHL Express két éve nyitotta meg új, 13 000 négyzetméteres központját. Másik két részlege (DHL Global Forwarding, és DHL Freight) már 2013-ban beköltözött a Budapest Airport Business Parkba.

A járvány miatti súlyos bizonytalanságok ellenére a Budapest Airport hosszú távra nézve optimista a teherforgalmat tekintve. Még jóval a járvány előtt kezdték meg a BUD Cargo City beruházást, idén januárban adták át az első épületet, nem sokkal később a másodikat is és a repülőgépek kiszolgálására használt forgalmi előteret, a komplexum azóta is zavartalanul üzemel.

A közelmúltban elkészült a repülőtér előterében található új turbó körforgalom, amit egy dedikált cargo úttal is kiegészítettek. Az közvetlenül a BUD Cargo City-hez vezet, megkönnyítve ezzel elsősorban a kamionos teheráruszállítást. A cargo út további nagy előnye, hogy külön választja az utas- és áruforgalmat; így mindkettő biztonságosan, hatékonyabban valósulhat meg – hangsúlyozták.

A BA emellett utalt arra, hogy az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) részletes forgalmi elemzést adott ki az európai légiforgalom alakulásáról 2020 első felére vonatkozóan. Borúlátó előrejelzése szerint a forgalom visszaépülése a vártnál lassabban fog bekövetkezni a második félévben, mivel az egyes országok eltérő és gyakran változó utazási korlátozásokat vezettek be.

Az ACI szerint Európa repülőterei összesen 64,2 százalékos visszaesést regisztráltak 2020 első félévének utasforgalmában, ami számszerűen 969 millió légiutas elvesztését jelentette. A forgalom visszaesése az év második negyedévében volt a legjelentősebb: ekkor 2019 azonos időszakához képest 96,4 százalékos volt az utasszám-csökkenés. A Budapest Airport 2020 első félévében 2 892 854 utast fogadott, ez 60,8 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.