Hőszigetelés: évi kétszázezres megtakarítás a fűtésszámlán

2019. április 23. kedd - 07:30 / Promóció
  •  
  • Előfizetés

Hazánkban éves szinten – jelenleg a válság utáni konjunktúra csúcsa környékén – körülbelül 20.000 új ingatlan épül. Ezzel szemben nagyjából négymillió a magyarországi lakóegységek száma, amelyek döntő része felújításra, s ezen belül feltétlenül energetikai korszerűsítésre, elsősorban utólagos hőszigetelésre szorul. A források rendelkezésre állása azonban nem tükrözi az „ahol a szükség, ott a segítség” elvét - derült ki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének közleményéből.

Az új lakások esetében a jogszabályok is előírják a megfelelő hőszigetelést. Az új lakások építői vagy vásárlói többségükben azok közül kerülnek ki, akik a lakásigényüket az átlaghoz képest magasabb szinten tudják kielégíteni, vagy a lakástulajdon megszerzését befektetésnek szánják. A használt lakások vásárlói és tulajdonosai viszont sokszor nem engedhetik meg maguknak a megfelelő hőszigetelés pluszköltségét.

A lakástulajdonosok jövedelmi helyzete és a lakás műszaki állapota között szoros, fordított irányú összefüggés van: minél szegényebbek a lakástulajdonosok, annál valószínűbb, hogy a lakás hőtechnikai szempontból sem felel meg a mai követelményeknek. Ugyanakkor éppen a lakáskorszerűsítés és felújítás esetében a munkák finanszírozásában az állami támogatások szerepe sokkal kisebb, mint az új építésű ingatlanoknál, és ugyanez mondható el a hitelekről is. Vagyis ott kellene nagyobb önerőt felmutatni, ahol a támogatásokra sokkal nagyobb szükség lenne; s emiatt épp ott nem történik meg az utólagos hőszigetelés, ahol a leginkább indokolt lenne, hiszen alapvetően a megfelelő önerő is hiányzik.

meps1

„Az elmúlt években a lakásépítési – és vele a felújítási – árakat elsősorban a munkaerőköltség, másodsorban az építési költség, és csak legvégül az anyagköltség drágulása alakította. Ezt a korábban is megfigyelhető tendenciát a 2016-ban elindított lakáspiaci élénkítés felerősítette. Az évente épített új lakások számának várható visszaesése, különösen 2021-ben és az azt követő években kivitelezői kapacitásokat szabadíthat fel a felújítási, és lakáskorszerűsítési piac számára. Ennek kihasználását segíthetné elő egy, a felújítási, korszerűsítési piacot jobban célzó támogatási rendszer bevezetése” – állítja Varga Dénes közgazdász, aki aki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének megbízásából vizsgálta meg az országos lakásállományt érintő épületenergetikai helyzetet.

Milyen adókedvezmény kapható energiahatékonysági felújításnál
Immár nemcsak energiahatékonysági beruházásra, hanem felújításra is igénybe vehető adókedvezmény, mely az üzembe helyezés évében vagy az azt követő öt adóévben használható fel.

Ahol nem kötelező, ott egyszerűen érdemes

Mint a fentiekből is látszódik, a közeledő épület-energetikai szabályváltozások – a nagyon közeli, minden 2020. december 31. után átadott új épületet érintő komoly szigorodás – ellenére, a hőszigetelés, az épület energetikai besorolásának kérdése leginkább az új házak építése során és a régiek eladása esetén merül fel, hiszen ott kötelező. Ahol meg nem kötelező, ott egyszerűen érdemes.

Jóllehet felmérések szerint a felújítások között előkelő helyet foglalnak el az energiamegtakarítási célú beruházások, mégis tény, hogy a lakástulajdonos nem mindig képes önerőből felújításba fogni. Holott a hőszigetelés valójában értéktartó befektetés, ami nemcsak közép- és hosszútávon kamatozik, hanem a befektetést követően azonnal érezhető a megtérülése.

Külcsín vagy belbecs?

A lakásfelújítók elsődleges céljai funkcionális vagy esztétikai megfontolásból fakadnak: például egy vagy több új lakóhelyiség kialakítása, az elválasztófalak variálása, a kopott, foltos padló lecserélése, vagy a falak új, trendi színekre való átfestése. A korszerűsítési törekvések a hűtő-fűtő szerkezetek és a nyílászárók lecserélését érintik gyakrabban. A ház hőszigetelésének javítására – már csak nagyságrendje miatt is – sajnos kevesebben áldoznak: igaz, hogy ez a munka nem a külcsínt, sokkal inkább a belbecst fokozza. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) országos felmérést folytat április 20-ig a lakosság körében arról, melyek a legfőbb felújítási tervek, célok és mit gondolnak a hőszigetelésről, a szakemberek körében pedig arról, mit tudnak a közelgő változásokról és hogyan alkalmazkodnak az új előírásokhoz munkájuk során.

De mielőtt megtudjuk a válaszokat ezekre a kérdésekre, nézzük a rendelkezésünkre álló számokat!

Azonnal jelentkező értéknövekedés

Ha egy, a hetvenes-nyolcvanas években épített átlagos „Kádár-kockát” veszünk alapul, a gyenge hőszigetelésnek köszönhetően az épület belső falainak hőmérséklete télen 12-13 fok is lehet. Az emberi test sugárzásos hővesztesége viszont fokozott lesz a nagy kiterjedésű hideg felületek felé, így a lakók hőérzete még megfelelő fűtés mellett is rosszabb lesz ebben a környezetben. Ha a Kádár-kocka tulajdonosai úgy döntenének, hogy a hőszigetelést fejlesztik, akkor nemcsak az épület hővesztesége lenne kisebb, hanem a benne lakóké is! Ezáltal akár a korábbinál 5-6 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre is elég lenne felfűteni a lakást a megfelelő komfortérzethez. Mit jelent mindez az anyagiak szempontjából?

mod_infografika_jsz_gyenge_hoszigeteles

Egy ilyen átlagos ház hőszigetelése 16 cm vastag EPS szigetelőlapokkal – ezek a piacon kapható korszerű szigetelőlapok közül a leginkább megtérülőek – körülbelül 1,5-2,5 millió forintba kerül munkadíjjal együtt. Ezzel a korszerűsítéssel a fűtési költségek legkevesebb 40, de akár 80%-kal is csökkenhetnek, ami egy fűtési szezonra kivetítve akár 200.000 Ft megtakarítást is jelenthet. A ház értéke a hőszigetelés fejlesztésével azonnal 15%-kal nő, ennyivel magasabb ára lesz az ingatlanpiacon egy kedvező energetikai besorolású épületnek.

mod_infografika_jsz_gyenge_hoszigeteles

A fejlesztéssel az életminőség is érzékelhetően javul, hiszen az épületben élőknek nem kell saját lakásukban nyáron megfőni, télen dideregni, és esetleg falakon tanyázó penészgombákkal osztozni otthonukon.

Befektetés a jövőbe

A megfelelően választott hőszigetelés globális befektetés is egyben: bár a hőszigetelő anyagok piacán is vannak bio besorolásúak (például a parafa vagy a kenderszál), de a svájci Büro für Umweltchemie több szempontú (többek között a termék élethosszát, az adott gyártási technológiát, a szállítást és az alkalmazást, vagy az újrahasznosítást is figyelembe vevő) 2018-as vizsgálata alapján a grafit adalékos polisztirolhab bizonyult a leginkább környezettudatos választásnak. A különböző vastagságban kapható polisztirolhab hőszigetelő tábláknak az alapanyaga ugyan szerves kőolaj, de a végtermékben ez pusztán 2%-ban van jelen, a maradék 98% nem más, mint levegő.

mod_infografika_jsz_gyenge_hoszigeteles

Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos alapterületű családi ház hőszigeteléséhez alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve 670 liter nyersolaj szükséges, és 50 év alatt ugyanez a ház a hőszigeteléssel 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg. A hőszigetelésbe való befektetés így nemcsak személyes, hanem globális szinten is megtérül.

További információk, valamint a MEPS országos felmérésének kérdőíve a hoszigeteljaholnapert.hu honlapon érhetők el.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek