Tilos a személyiségteszt! Milliós bírság is jöhet!

2013. július 26. péntek - 10:00 / piacesprofit.hu
  •    

Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri – hívja fel a figyelmet a Balázs&Holló Ügyvédi Iroda.

Az adatvédelmi ügyek specialistája rámutat: a magyar törvények már a kiválasztás során is lehetővé teszik a személyes adatok kezelését, de ehhez elengedhetetlen a munkáltatói adatkezelés pontos szabályozása, és a megfelelő hozzájárulások előzetes beszerzése.

Durva bírságtételek
„Komoly kockázatot vállal az a munkaadó, amelyik a megfelelő jogi háttérelemek kialakítása nélkül használja ezeket az eszközöket a felvételi folyamat során. A kapcsolódó adatvédelmi bírság összege ugyanis 100 ezer Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedhet, és akár több alkalommal is kiszabható” – nyilatkozta Holló Dóra a Balázs&Holló Ügyvédi Iroda helyettes vezetője.

Tilos a személyiségprofil

A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy a hatályos törvények szerint az érintett engedélye nélkül a személyiségprofil készítésének és tárolásának minden formája tiltott, beleértve az ilyen jellegű tesztek készíttetését és a közösségi profiloldalak tartalmának elemzését is.

Személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott, jogszerű célra lehet, ez pedig eleve kizárja a jelentkezők személyiségének vizsgálatára irányuló felvételi tesztek és módszerek használatát – mondta el Holló Dóra. Ezt ráadásul az Alkotmánybíróság – jelenleg is hatályos –, 15/1991 (IV.13.) határozata is alátámasztja azzal, hogy kimondja: a személyes adatok tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

Kép: Pixabay

Az Alkotmánybíróság szerint egyébként a „személyiségprofil” kialakítása különösen sérti a személyiségi jogokat, mivel kiragadott adatok alapján alakít ki egy lehetséges profilt a jelentkező tulajdonságairól.

Mit tehet a munkáltató?

Holló Dóra szerint ugyanakkor – az Európai Parlament és Tanács 95/46 EK irányelvével összhangban – az új Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó személyes információkat már a kiválasztás során összegyűjtsék és kezeljék a munkáltatók.

Ennek értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a kiválasztás valamint a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

„Tehát ebben az esetben is érvényesülnie kell a célszerűségi elvnek, azaz egy modellügynökség rákérdezhet a természetes hajszínre, vagy egyes speciális egyházi funkciókban a felekezeti hovatartozás is megtudakolható, de egy személyi asszisztens felvétele során már egyiket sem szabad,” – magyarázta Holló Dóra.

Ki mit tud?

A pályázókat az adatkezelést megelőzően tájékoztatni kell az adatkezelés elkezdésének tényéről és annak terjedelméről is, hiszen az adatvédelmi törvény szerint személyes adatok kezelése a kiválasztással kapcsolatban csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával lehetséges.

Ugyancsak fontos, hogy a hozzájárulás nem lehet általános, mindenre kiterjedő, hanem nevesíteni kell a konkrét körülményeket, így a célt, terjedelmet, időtartamot, a kezelés módját és címzettjét.

Személyes adatok
Az adatvédelmi törvény szerint személyes adatnak számít minden olyan adat, amely az érintett személlyel kapcsolatba hozható, illetve az ebből levonható következtetések is. Így például a lakcím és a lakcím alapján az illető kulturális irányultságára történő következtetések is. Ezeken belül szenzitív adat mindaz, amit az adatvédelmi törvény ilyennek minősít, így például az egészségi állapot, a bűnügyi háttér, a politikai, vallási meggyőződés.
„Veszélyes munkakörök betöltése esetén különösen fontos a hozzájáruló nyilatkozatok körének precíz kialakítása. Ilyenkor ugyanis – személyiségi tesztek hiányában – előfordulhat, hogy szabálykövetésre alkalmatlan pályázó nyer felvételt, és a későbbiekben kárt okoz a munkáltatónak vagy más munkavállalóknak.” Ilyen esetekben a munkáltató akkor is felel a munkavédelmi előírásokból fakadó munkavállalói kötelezettségek megsértéséért és azok következményeiért, ha az a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatt következik be – mutatott rá Holló Dóra.

Lényegi elem a konkrétumok meghatározása, a túlzottan általánosan megfogalmazott nyilatkozat ugyanis semmis, így az annak alapján történt adatkezelés jogellenesnek számít – mondta Holló Dóra. A hozzájárulás formája az általános személyes adatok esetén akár ráutaló magatartás is lehet, de a különleges – szenzitív – adatok esetében kötelező az írásbeliség, tette hozzá.

Töröl, töröl

Az adatvédelmi törvény nem határozza meg pontosan, hogy a fel nem vett pályázók adatait legfeljebb mennyi idő elteltével kell a munkáltató vagy a kiválasztással megbízott cég adatbázisából törölni, a hazai bírói gyakorlat pedig ingadozó ebben a kérdésben. A többi jelölt adatainak tárolására általában a felvett dolgozó próbaidejének hosszát, de maximum 30 napot fogadnak el jogszerűnek a bíróságok. Ennek az az oka, hogy a próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnhet, és ilyenkor gyorsan kell a munkatárs utánpótlásáról gondoskodni.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek