A cégvezetők döntő többsége növekedésre számít az idei évben, 66 százalékuk ugyanakkor óvatos, és készül arra a szcenárióra is, hogy elmarad a fellendülés ezért a jogi igazgatóktól is megkövetelik a fokozott hatékonyságot. A kérdés hangsúlyosságát mutatja, hogy tízből kilenc értékesítési vezetőnek már okozott nehézséget szerződéskötéskor a vállalati jogászaikkal való közös munka, sőt, több mint felük (57%) szerint korábban üzletet is veszítettek a nehézkes ügymenet miatt.
A koronavírus-járvány hatására fokozódó igények eredményeként a jogi igazgatók a következő években jelentős, akár 25 százalékos munkaterhelés-emelkedésre számítanak, miközben háromnegyedük (76%) a jelenlegi elvárásoknak is alig tud megfelelni leterheltsége miatt. Minden ötödik munkaórájukat rutinfeladatokkal töltik el a válaszadók. Közel 90 százalékuk szerint túl sok időt fordítanak ezekre a tevékenységekre. A jogi igazgatók harmada (30%) ezért azt tervezi, hogy külső partnernek szervezi ki a munka egy jelentős részét, hogy ezzel némi lélegzethez jusson.
„A belső jogi folyamatok digitalizálásához, az üzleti prioritások és sarokpontok újragondolásához elengedhetetlen, hogy külső, széles ipariági tapasztalattal rendelkező tanácsadókat is igénybe vegyenek a jogi igazgatók” – nyilatkozta Dr. Losonci András, az EY Law ügyvédje.
A vezérigazgató és az igazgatótanács nyomására szinte minden jogi igazgató (88%) csökkentené osztálya kiadásait a következő három évben, átlagosan 18 százalékkal. Ebben kiemelt szerepet kaphat a technológia, mivel a vállalati jogi vezetők többsége (59%) úgy látja, hogy a digitális megoldásokkal jelentős megtakarítás érhető el. A jogi csoportok ugyanakkor nem érzik magukat felkészültnek a forradalmi váltásra. Kétharmaduk (65%) szerint még nem rendelkeznek a megfelelő adatvédelemi IT-háttérrel és szakértelemmel és a szerződéses folyamatok nem szabványosítottak (69%).
