Mikor jogszerű az azonnali hatályú felmondás?

2019. május 18. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Nézeteltérés, véleménykülönbség, de akár még komoly ellentét is kialakulhat a munkáltató és munkavállaló között. Ha bosszút akar állni az egyik fél a másikon, jöhet az azonnali felmondás? Mikor lehet jogszerű az azonnali hatályú felmondás? Dr. Kocsis Ildikó segít eligazodni a szabályokban!

Rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondás?

A korábbi, 2012. előtti Munka Törvénykönyvében még rendkívüli felmondásként szerepelt az, amit ma már azonnali hatályú felmondásnak nevezünk. A lényeg azonban nem sokat változott.

Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony azonnal megszűnik, nincs felmondási idő, nem jár végkielégítés.

Mivel igen komoly következményei vannak, ha egy munkavállalót azonnali hatályú felmondással küldenek el, így a törvény szigorúan szabályozza ennek feltételeit.

ember a cuccaival az irodában

Kép: Fotolia

Milyen okból lehet azonnali hatályú felmondást közölni?

Az azonnali hatályú felmondást a következő esetekben lehet alkalmazni:

  • valamelyik fél lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal és jelentős mértékben megszegi,
  • a fél olyan magatartást tanúsít, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását,
  • a próbaidő alatt,
  • a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt bizonyos feltételekkel azonnali hatállyal megszüntetheti.
Miért jobb a papír az adott szónál?
Nem egyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi papír nélkül is megbízunk egymásban” – mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?

Láthatjuk, hogy az első két eset akkor fordul elő, amikor a felek valamelyike komoly indokot szolgáltat arra, hogy a másik fél felmondja a szerződést. Nem véletlenül írom azt, hogy egyik fél és másik fél, ugyanis nem csak a munkáltató, de a munkavállaló is jogosult az azonnali hatályú felmondásra, ha vele szemben valósulna meg a fenti két pont valamelyike.

A 3. és 4. esetet (a próbaidő és határozott idejű munkaviszony esete) ebben a cikkben nem nézzük meg részletesebben, hiszen ott a felmondás nem valamilyen súlyos szerződésszegés miatt valósulhat meg.

Mikor minősül egy cselekedet szándékosnak?

Ez a kérdés létfontosságú a jogban, hiszen sok esetben más-más következménye van ugyanannak a cselekedetnek szándékos elkövetés esetén, illetve akkor, ha az véletlenül, gondatlanul történik meg.

Szándékosságról akkor beszélünk, ha a fél előre látja magatartásának következményeit, és akarja is, hogy ezek bekövetkezzenek, vagy abba belenyugszik.

Egy távolsági járat autóbusz-vezetője az egyik utasnak a teljes árú menetjegy helyett kedvezményes jegyet adott ki. Mindez nem tévedésből történt. A buszsofőr több pénzt vett el, mint a kedvezményes jegy ára. Persze az utasnak még így is kevesebbe került az út, így nem tiltakozott, gondolván, mindketten „jól jártak”. Az eset azonban kitudódott, és a buszsofőrt azonnali hatállyal elbocsátották. Az ügy bíróság elé került, ahol végül a Legfelsőbb Bíróságnak kellett eldöntenie, hogy a buszsofőr kötelezettségszegése valóban szándékosnak minősíthető-e. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a buszsofőr cselekedete szándékos volt, hiszen ismerte a forgalomban lévő pénzérméket, valamint a jegykiadással kapcsolatos szabályokat is. Így tehát nem minősíthető gondatlannak az, hogy a buszvezető szabálytalanul kedvezményes jegyet állított ki, és annál több pénzt fogadott el az utastól.

Mit jelent a gondatlanság?

Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha valaki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, feltűnő közömbösséggel jár el.

Egy újabb példa, ami tényleg megtörtént

Történt egyszer, hogy egy munkavállalót azért bocsájtottak el azonnali hatállyal, mert az olajkályha-gyártás szériafelelőseként súlyos, gondatlan kötelezettségszegéseket követett el. Az ügyből per kerekedett, ahol végül a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte az azonnali hatályú felmondást. A bíróság kimondta, hogy a munkavállaló köteles – egyebek mellett – a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. E kötelezettség folytán a munkavállalónak tudása és tapasztalatai alapján gondoskodnia kellett volna a termelés zavartalanságáról. A munkavállalónak korábban fel kellett volna ismernie, hogy a rendelkezésre álló alkatrész nem elegendő, és annak tudatában, hogy raktáros nincs a cégnél, kellő időben meg kellett volna kezdenie a hiány pótlását.

Meddig lehet az azonnali hatályú felmondást közölni?

Az azonnali hatályú felmondás joga csak meghatározott határidőben illeti meg a munka világának szereplőit.

Ez a határidő az okról való tudomásszerzést követő 15 nap. Az ok bekövetkeztétől számított egy év elteltével ez a jog mindenképpen megszűnik, kivéve, ha a kötelezettségszegéssel bűncselekményt is elkövettek, mert ott eltérő lehet ez az 1 éves objektív határidő.

A határidőre minden esetben nagyon fontos odafigyelni, ugyanis, ha a megadott 15 napból kicsúsznak, akkor ez a körülmény önmagában is odavezet, hogy jogellenes lesz az azonnali hatályú felmondás.

A cikk szerzője:

Dr. Kocsis Ildikó

Ügyvéd

A cikk az Érthető jog blogon jelent meg

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kinek jár a garantált bérminimum?
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor