A vidéki turizmus fő célpontjai évek óta változatlanok: a legnépszerűbb a Balaton, ahová a belföldi turisták mintegy negyede megy, és Észak-Magyarország. Arra a kérdésre, hogy miért utazik, a magyarok leggyakoribb válasza: strandolni, fürdőzni, wellnesselni. A legnépszerűbb úti célok toplistáján általában strand- és fürdővárosokat találunk. Örök favorit Hajdúszoboszló, Hévíz, Siófok és más Balaton-parti városok.

„Ha már itt vagyunk…”

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a hazai utazók az egész vakáció alatt csak lubickolnak, különösen nem akkor, ha nincs is strandidő. Ezért is gond, ha semmi más programlehetőség nincs a környéken. A kormány turizmusfejlesztési stratégiája most azoknak a régióknak az élménykínálatát szeretné bővíteni, ahova már eleve sok turista érkezik. Idén emiatt kaptak támogatást például a Balaton környéki kalandparkok, valamint elindult a Vulkánok Völgye nevű, borkultúrára fókuszáló program.

Annak, aki belföldi turisztikába akar befektetni, érdemes ilyen szemmel keresni: figyelni arra, melyek a legnépszerűbb célpontok – az államilag támogatott, kiemelt turisztikai régiók jelenleg a Balaton, a Sopron-Fertő, a Tisza-tó és Tokaj –, de nem feltétlenül az adott térség fő vonzerejére kell koncentrálni, hanem inkább a térség eddig kihasználatlan adottságaira. A Balaton környékén ilyen lehet a borturizmus és a térség építészeti, kulturális adottságai, Tokaj környékén a térség kulturális öröksége, Vizsoly és Sárospatak, a zempléni természetjárás, felső-tiszai hajózás.

Itthon is élményt keresnek a turisták - Kép: Depositphotos

Inkább a gasztro, mint a zenei

A fesztiválok önmagukban nem jelentenek akkora vonzerőt, mint azt elsőre gondolhatnánk: valójában igen kevesen hajlandóak csak egy fesztivál kedvéért útra kelni. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérésében megkérdezetteknek csak a fele utazna messzire fesztiválozni, a többség kizárólag a tartózkodási helyéhez (szállásához vagy lakhelyéhez) közeli rendezvényre menne el. Hasonló eredményt hozott a KSH felmérése is: azok aránya, akik valóban több napra is elutaztak kizárólag egy fesztivál kedvéért, kevesebb, mint öt százalék volt. A szállásadók bevételét tehát önmagában egy új fesztivál nem növeli, hisz a fesztivál látogatói valószínűleg nagyrészt környékbeliek lesznek, vagy azok, akik más okból utaztak a településre.

Mindeközben az is látszik, hogy a magyarországi fesztiválturizmus átalakul. A nagy könnyűzenei fesztiválok lassan elérik a népszerűségük csúcsát, a gasztroesemények azonban most fognak felfutni. A 2010-es évek elején még előfordult, hogy az olyan rendezvények, mint a Sziget, a Balaton Sound vagy a VOLT Fesztivál, évente megduplázták a látogatószámukat. 2015-től kezdett lassulni a növekedés üteme – igaz, idén ismét rekordmagas volt –, miközben gyorsan növekedett az alternatív fesztiválok látogatottsága. A Szigetre például 2017-ben kevesebben mentek, mint 2016-ban, míg a Művészetek Völgyére épp a fordítottja igaz: tavaly 60 százalékkal többen látogattak el, mint az előző évben.

A Kutatópont Kft. felmérése szerint 2018-ban a felnőtt lakosság 33 százaléka megy el legalább egy fesztiválra, de nem feltétlenül zeneire. A második helyen a gasztronómiai fesztiválok állnak. Egy 2016-os kutatásban konkrét rendezvényekre kérdeztek rá. Eszerint a hazai közönség körében a Sziget és a VOLT után egyből a Miskolci Kocsonyafesztivál és a Csabai Kolbászfesztivál vitte a prímet, ami az ismertséget és látogatottságot illeti. Ebben a felmérésben a legismertebb fesztiválok között összességében a zenei fesztiválok csak a dobogó második fokára kerülhettek a gasztronómiai fesztiválok mögött. Harmadik helyen végeztek a kulturális fesztiválok, mint a debreceni virágkarnevál vagy a mohácsi busójárás.