Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe azt mutatja, hogy ugyan valamelyest visszaalakultak a járvány megjelenése előtt megszokott vásárlási szokások, de bizonyos változások megmaradtak. A kamara által megkérdezett élelmiszerkereskedő kamarai tagok visszajelzése alapján általánosságban elmondható, hogy a vásárlási szokások – köztük a vásárlások száma, a vásárlói kosár „mérete” és az összetétele – lassan, de nagyjából visszaálltak a veszélyhelyzet előtti állapotra, azonban a forgalom még elmarad az előző év azonos időszakához képest.
Vásárlási szokások változása a járvány első hulláma idején
A fogyasztók vásárlási szokásai a koronavírus-helyzet kialakulását követően jelentősen átalakultak. Mindezt befolyásolta a vásárlási időkorlát akkori bevezetése is, valamint – a felelős magatartás és az egészség védelme érdekében hozott egyéni döntések alapján – megváltozott a vásárlások helyszíne is. Mindebből adódóan komoly arányeltolódások voltak tapasztalhatók a kiskereskedelmi forgalomban. A járvány első hullámában csökkent a vásárlások száma és hektikussá vált a gyakorisága, a heti eloszlása, változott a kosár összetétele, ugyanakkor nőtt az értéke, de összességében – a vásárlások számának változásával – csökkent a forgalom.
Hogyan vásároljunk okosan?
A Nébih korábbi kutatásából kiderült, hogy a legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni. Ez egyébként a szakemberek szerint is optimális mennyiségnek tekinthető. A kétheti élelmiszertartalékkal, valamint a heti egyszeri (vagy még ritkább, esetleg online) bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek. Éppen ezért a Nébih összeállított egy útmutatót, amely segítséget nyújt az élelmiszerek tudatosabb tartalékolásához. A kiadvány hasznos tanácsokat, ötleteket tartalmaz többek között az otthoni élelmiszertartalék összetételére, tárolására, felhasználására és természetesen az élelmiszerhulladék keletkezésének elkerülésére. Az útmutató innen érhető el.
A tartós élelmiszerek aránya nőtt, és csökkent a magasabb fogyasztói áron kínált termékek kereslete. A lédig áruk iránti kereslet jelentősen eltolódott a csomagolt termékek felé. Csökkent a kisebb kiszerelésű termékek kereslete, nőtt viszont a magasabb feldolgozási szintű vagy konyhakész áruk iránti kereslet. A fogyasztók jellemzően előnyben részesítették azokat a kiskereskedelmi egységeket, ahol a fogyasztói kosár minden tétele beszerezhető volt, illetve azokat is, ahol a hozzájuk tartozó parkoló nyitott téren – átláthatóan és a vevőszámot (zsúfoltság) felmérhető módon jelző – helyezkedik el.
Jelenlegi szokások: tudatosság, tervezett vásárlások
Jelenleg az élelmiszerbolti vásárlásokkal kapcsolatban elmondható, hogy a belépés és a fizetés között eltelt idő rövidült, valamint csökkent az úgynevezett impulzus-választások száma. A korábbinál többen vásárolnak rutinszerűbben, tervezettebben – sokan listával a kezükben –, a sorok közötti „sétálgatás és nézelődés” szinte megszűnt. A vásárlások száma továbbra is elmarad az előző években megszokotthoz képest, de a vásárlói kosár értéke általában magasabb a bázis időszakénál.
A tavaszi trendhez képest a hosszabb eltarthatóságú élelmiszerek előnyben részesítése gyakorlatilag megszűnt. Érdekesség, hogy mivel a tavasz végi, nyár eleji időszaknál kevesebben dolgoznak home office-ban, újbóli munkába járásuk illetve az iskolák újranyitása például az áruházi szendvicseladásokban is érzékelhető.
Jön a céges ételrendelés
A NetPincér adatai alapján megvizsgálták, hogy hogyan rendeltünk ételt az elmúlt hónapokban. A vírushelyzet hatására nemcsak a rendeléssel töltött idő, de a rendelt ételek mennyisége is sokaknál növekedett: volt például olyan felhasználó, aki a karantén idején minden nap az online ételrendelést választotta, az abszolút rekorder NetPicérező pedig majdnem 8 millió forintot költött el két hónap alatt étel házhoz szállításra. Bár minden bizonnyal nemcsak magának rendelt ebben az időszakban, mert volt olyan alkalom, amikor csaknem 3 millió Forintért vásárolt egyszerre. Mindez pedig nem egyedi: a járványügyi helyzetben megnövekedett az igény a vállalatok részéről arra, hogy új megoldásokkal gondoskodjanak a munkatársak jólétéről. Ennek egyik eszköze az étel házhoz szállítás, amelyben mostantól egy cégekre szabott megoldással is segít a NetPincér: a vállalatok utólagos havi elszámolással transzparensen, céges keretek között tehetik elérhetővé akár home office-ban dolgozó munkatársaik számára is az ételrendelés lehetőségét októbertől.
