A szülők 81 százaléka akár lemondásokat is vállal a gyerek továbbtanulásáért. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.

Egy vagy akár több idegen nyelv használata és a szaknyelv ismerete valódi előnyt jelent a munkakeresés során – többek között ez derül ki a Szent István Egyetem (SZIE) Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja által végzett felmérésből.

A 65 év feletti magyarok 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, elsősorban németül, angolul vagy oroszul – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. Az 50 felettiek körében végzett országos reprezentatív kutatás szerint az egy generációval fiatalabbak körében már alacsonyabb ez az arány, az 50–64 évesek csupán 32 százaléka kommunikál az anyanyelvétől eltérő nyelven. Az időskori nyelvtanulás a családtagok kivándorlása miatt is egyre népszerűbb hazánkban, az ötven felettiek harmada szívesen tanulna valamilyen idegen nyelvet, bár a legtöbben nem fizetnének érte. Nemcsak a Skype-nagyik lelkesek, hanem azok is, akik karban szeretnék tartani az agyukat, a kutatások szerint ugyanis a több nyelv ismerete évekkel kitolhatja a demencia jelentkezését, és ellenállóbbá tesz az Alzheimer-kór ellen is.

A következő három évben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére - áll a Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányhatározatban.