A kormány eszközökben és nem programokban gondolkodik - fogalmazta meg bírálatát Parragh László a kabinet két tagjának jelenlétében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezt akkor nyilvánította ki, amikor aláírta Baráth Etele és Kolber István tárca nélküli miniszterekkel a gazdasági önkormányzat, illetve a fejlesztésekért felelős kormányzat együttműködési szerződését.
Ahhoz nem fér kétség, hogy a február elsején létrejött egyezség a pénzről szól, ki is fejtették a felek: jó eséllyel hasznosulhat 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurónyi fejlesztési forrás, s akkor lesz igazán jó helye az EU-s támogatásoknak, ha a gazdaság számára is fontos helyekre áramlik. Mivel az állami, önkormányzati és civil szervezetek használhatják fel a kohéziós forrásokat, nekik lehet szerepük abban, hogy milyen piacot teremtenek az üzleti szférának, illetve a cégek tudnak-e hosszú távon tervezni a pénzekből megvalósuló fejlesztésekhez hangolódva. Egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes uniós forrásokból finanszírozott hazai projektek itthon gerjesztenek-e piacot, avagy a magyar cégeknél jóval jobb eséllyel nyernek-e el megbízásokat más országok vállalkozásai.
A kamara azon lesz, hogy az uniós forrásokat ne elosszák a hagyományos logikával a kormányzati körök, hanem az ésszerű felhasználásról gondoskodjanak. Parragh László jelezte is, hogy talán már eredményre vezetett a megannyi "csattanása" a kormányzattal amiatt, hogy a területfejlesztési tanácsokból kirekesztették a kamarákat. A jelenlegi uniós források esetében is lényeges, hogy mind több pénzt lehessen lehívni, mindez számokban kifejezve: 677 milliárd forintról, a 85,5 százalékban "lekötött" uniós forrásról van szó.
A szerződéskötésre reflektáló Baráth Etele azt fejtegette, hogy az első nemzeti fejlesztési terv sok tekintetben most érkezik el a legnehezebb fázisához, ahhoz, hogy az önkormányzatok és a vállalkozások a pénzért tett vállalásaikat elkezdik teljesíteni. Az állam olyan, az MFB-re alapozó hitelintézet szervezésén gondolkodik, amelyik közvetlen és rugalmas partnere lesz a kis és közepes vállalkozásoknak. Ez az az üzleti kör ugyanis, amelyik a hazai és az uniós források segítségével is a foglalkoztatási feltételeket javíthatják, bővíthetik, csakúgy, mint az exportképességet. Mind Baráth Etele, mind Kolber István értekezett a regionális tervezés és finanszírozás felértékelődésének aktuális feladatairól, Parragh László pedig két megyének, Csongrádnak és Baranyának a térségükre is érvényes kidolgozott programját ajánlotta fel a kormányzatnak, mint tanulmányozandó munkaanyagokat.
Látszólag egy véleményen volt a két miniszter, illetve a kamarai vezérkar a vállalkozói kör jövőjét illetően. Azt pro és kontra valószínűsítették, hogy - megfogalmazásuk szerint - a kkv-k 70-80 százaléka strukturális változáson megy keresztül az elkövetkező években. De a mi-mennyiről már nem volt könnyű szót érteniük, az MKIK kárhoztatta az előző kormányt a kötelező kamarai tagság megszüntetése, a jelenlegi kabinetet pedig a kötelező regisztráció el nem rendelése miatt.
