A helyi iparűzési adó nincs összhangban az Európai Unió szabályozásával, lévén az csak egy forgalmi adótípust tesz lehetővé, s Magyarországon az áfával együtt kettőt vetnek ki - szögezte le Kovács László EU biztos ezúttal a Magyar Európai Üzleti Tanács július 21-i sajtótájékoztatóján, ahol az ország gazdaságáról készült elemzést ismertették. Az uniós diplomata azt is hozzátette, hogy az ő érvelése természetesen nem jogszabály, de az olaszok példájára is tekintettel a magyar törvényhozásnak mielőbb lépnie kell az iparűzési adó megszüntetése, avagy átalakítása érdekében. Kovács László más összefüggésben is előadta saját, személyes véleményét, a két népszavazáson elvetett uniós alkotmány ugyanis alig menthető meg, ám amire szüksége van Európának a dokumentumból, az az abban megfogalmazott számos érték. Az EU biztosnak arról is vannak már elgondolásai, hogyan lehet megóvni az utókor számára az alkotmány eszenciáját, igaz, az üzleti tanács fórumán ezt nem részletezte. Azt viszont igen, hogy nálunk is, az unióban is célszerű lenne a propaganda embereinek stílust váltani, s például a többes szám harmadik személy helyett többes szám első személyben kommunikálnának uniósságunkról. Helytelen, hogy az EU-s sikereket az adott ország, az adott politikusok személyes ügyekként könyvelik el, ám a problémákról úgy nyilatkoznak, hogy azok Brüsszel számláját terhelik. A növekedés, a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés hármas követelményén keresztül bölcs kommunikálni a lisszaboni stratégiáról, mégpedig nem függetlenül a környezetvédelemtől és a szociális viszonyok javításától. Így, egy fogalmi környezetben válik a lisszaboni stratégia is értelmezhetőbbé az unió 450 millió polgárának - érvelt Kovács László.
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) jelentésének készítői nevében Pécsi-Szabó Miklós elnök, továbbá az EU soros elnökét, Nagy-Britanniát, annak nagykövetét képviselve John Nichols szinte szó szerint azonosan fogalmazott az EU biztossal, azaz mindhárman váddal illették Magyarországot a gazdaság túlpolitizáltsága miatt. A volt magyar külügyminiszter ki is tért rá, nem lehet nagy léptékű infrastrukturális beruházásokat választási ciklusokra "bontva" jól megvalósítani, de képtelenség egy autópálya "tulajdonjogát" az alapkőletételhez, vagy az avatási szalagátvágáshoz kötni. A brit diplomata pedig éppen hazája gyakorlatára utalva a magánszféra és a közszféra közösen megvalósuló fejlesztéseire - a PPP-re - utalva kommentálta a magyar módit, azt, hogy a politika előítéletekkel áll hozzá ehhez a költségvetés-kímélő finanszírozási módhoz.
Pécsi-Szabó Miklós a HEBC - az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának, a 45 európai iparvállalat vezetőjét tömörítő fórum magyarországi szervezetének - az elnöke, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója a jelentésre hajazva azt az ajánlást emelte ki, hogy a teljes adóterhelést komplex módon át kell tekinteniük a magyar gazdaságpolitika alakítóinak. De nem pusztán itt vár gyors beavatkozásra a gazdaság, hanem a nagy elosztó rendszereknél is, azaz hozzá kell látni a reformokhoz, hogy reális feltételek legyenek az euró bevezetéséhez. Az államigazgatás hatósági jellege helyett a szolgáltató jellegnek kell dominálnia. A HEBC-jelentés szerint Magyarországon arra nagy figyelmet fordítanak, hogy az uniós büdzséből időnek utána milyen támogatások hívhatók le, de a társfinanszírozási kötelezettség feltételeinek mintha nem lenne gazdája. A választás éve közeledik, s jó lenne - szól az ajánlás -, ha nem ismétlődne meg a 2002-es ígéretspirál.
