A jegybank legfrissebb felmérése szerint a magyar háztartások 84 százalékának volt ingatlantulajdona 2017-ben, a legkevésbé vagyonos két társadalmi tizedben viszont csak 28, illetve 63 százalék az aránya az ingatlantulajdonosoknak. A másik oldalon, a két legvagyonosabb tizedben az egy lakással rendelkezők aránya 96, illetve 97 százalék, a több ingatlannal rendelkező háztartások aránya pedig 37 és 66 százalékos.
A lakással vagy több ingatlannal rendelkező háztartások vagyona a drágulás miatt továbbnövekszik, miközben az ingatlantulajdon nélküliek kimaradnak a növekedésből. Közülük sokan albérletbe kényszerülnek, ám a bérleti díjak emelkedése miatt egyre kevesebb lakáscélú megtakarítást tudnak félretenni. Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosban az átlagos négyzetméterár a lakásdrágulás 2014-es kezdete óta 142 százalékkal 673 ezer forintra nőtt 2019 márciusára, a megyei jogú városokban pedig 108 százalékkal 356 ezer forintra emelkedett.
Ezzel párhuzamosan a kiadó lakások négyzetméterre vetített átlagos bérleti díja Budapesten 54 százalékkal 3200 forintra, a vidéki nagyvárosokban pedig 48 százalékkal 1833 forintra emelkedett.
Növekvő szakadék, fokozott óvatosság
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint fontos lenne elkerülni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb vagyoni helyzettel rendelkező rétegek között kialakult szakadék konzerválódjon, mert különben kevés esélyük lesz lakáshoz jutni azoknak, akiknek még nincs ingatlantulajdonuk.
A jegybanki statisztikák szerint a legkevésbé vagyonos társadalmi tizedbe sorolt háztartásokban az ingatlanhitellel rendelkezők aránya 26 százalékos, ez messze meghaladja a 17 százalékos országos átlagot. Bár a legkevésbé vagyonosok számára a lakáshitel jelenthet elméleti segítséget a szintlépéshez, Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője óvatosságra int. „A nettó reálbérek emelkedése is javíthatja a kevés vagyonnal rendelkezők pénzügyi mozgásterét, ugyanakkor nekik fokozott óvatossággal szabad csak belevágniuk egy-egy hitelfelvételbe. A többi lakáshitel-felvételt tervező háztartáshoz hasonlóan kizárólag akkor szabad eladósodniuk, ha hosszabb távra – 10-20 évre – biztosan tudják vállalni az ezzel járó kiadásokat” – fogalmaz a money.hu szakértője.
