2013-ban indította el a Budapest Alapkezelő évente ismétlődő trendkutatását, amelynek célja, hogy felmérje a hazai lakosság körében a megtakarítani tudók arányát, a különböző megtakarítási, befektetési eszközök megoszlását, valamint a megtakarítási és befektetési eszközökkel kapcsolatos pénzügyi ismereteket és az egyes eszközökhöz – ezen belül kiemelten a befektetési alapokhoz – való viszonyulást.
A járványhelyzet ellenére is nőttek a megtakarítások
A koronavírus-járvány okozta válság ellenére a legutóbbi, 2019 végi kutatáshoz képest nőtt azok aránya, akik megtakarítással rendelkeznek: míg akkor a válaszadók kétharmada, ma már közel háromnegyedük rendelkezik félretett pénzzel.
A legutolsó felmérés óta 7 százalékkal csökkent azok száma, akik 100 ezer forintnál kevesebb megtakarítással rendelkeznek, 6 százalékkal többen mondtak 100 ezer és 1 millió forint közti összeget, míg 8 százalékkal többen vallották, hogy 1 millió forintnál több a megtakarításuk. A legtöbben továbbra is folyószámlájukon tartják megtakarításaikat lekötés nélkül, és még mindig sokan választják a készpénzt is, ugyanakkor befektetési jellegű megtakarítással a válaszadók kétötöde rendelkezik. A megtakarítással rendelkező válaszadók háromnegyede egyetlen szolgáltatónál tartja a félretett pénzét.
A kutatásban résztvevők 37 százaléka mondta, hogy alkalmanként tesz csak félre valamekkora összeget, 34 százalékuk havi rendszerességgel, 15 százalékra mindkettő jellemző, 13 százalék pedig azt jelezte, hogy jelenleg nincs lehetősége megtakarítani. Aki legalább alkalmanként megtakarít, annak 64 százaléka félretesz, ha a havi jövedelméből összejön egy ehhez szükséges összeg, míg 45 százalék akkor is megtakarít, ha egyszerre nagyobb pénzösszeghez jut. A havi rendszerességgel is megtakarítók 34 százaléka esetében teljesen változó, hogy mekkora összeget tud félretenni, míg 31 százalékuk minden hónapban szinte ugyanannyit tud félretenni. Azok közül, akik nagyságrendileg tudják, mennyit tesznek általában félre, 40 százalék havi 50 ezer forintnál is többet tud megspórolni.
A Covid-19 válság ellenére a megkérdezettek a többségének esetében nem változott megtakarításuk mértéke, de akinek igen, azok közül 23 százalék felelte, hogy kevesebb lett (átlagosan 32 százalékkal csökkent az összeg), míg 16 százalék mondta, hogy még nőtt is a félretett összeg (jellemzően 26 százalékkal). A járvány okozta gazdasági visszaesés kihatással volt a megtakarítással kapcsolatos nézetekre is: 32 százalék felelte, hogy változott a hozzáállása, most ugyanis fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, ez az arány pedig 44 százalék azok körében, akiknél az elmúlt év során csökkent a megtakarított összeg.
Egyre tudatosabbak a befektetők
Amennyiben lenne egymillió forintjuk, a válaszadók 69 százaléka választana befektetés jellegű megtakarítást, folyószámlán 22 százalék tartaná, míg 14 százalék még ekkora összegnél is a készpénzt választaná. Hogy mi a legfontosabb számukra a megtakarítások és befektetések terén, abban nem történt változás az elmúlt években. Továbbra is az a legfontosabb szempont, hogy a befektetett tőke biztonságban legyen, ezt követi a garantált hozam, valamint a likviditás. Az elmúlt év során azonban megnőtt a pénzügyi szolgáltatókba vetett bizalom. Első helyen továbbra is a bankok állnak, bennük a megkérdezettek 48 százaléka bízik a korábbi 42 százalékhoz képest, míg őket az alapkezelők követik 23 százalékkal, ami 5 százalékos növekedést jelent, de tavalyhoz képest többen bíznak egyéb pénzügyi tanácsadókban és brókercégekben is.
A befektetés jellegű megtakarítással rendelkezők esetében megemelkedett azok aránya, akik nyitottak a kockázatra, az arányuk immár 57 százalék. A mérlegelési szempontok esetében felcserélődtek a legfontosabb szempontok: míg korábban a biztonság állt az első helyen, addig idén már többen mondták, hogy tájékozódnak a kockázati szintről, amit figyelembe is vesznek, de nem feltétlenül utasítják el a magasabb kockázatottal járó befektetéseket. Viszont továbbra is alacsony azok aránya, akik a várható hozamot nézik, vagy pénzügyi tanácsadóra támaszkodnak. A hozamelvárás esetében a hivatalosan közzétett infláció, a személyesen érzékelt pénzromlás, valamint a korábbi befektetések eredménye a legfőbb befolyásoló tényezők.
A megkérdezettek negyede vallotta, hogy csalódott már valamilyen befektetési eszközben, ez jellemzően befektetési alap, részvény vagy kötvény, de megtakarítási számlában vagy bankbetétben, valamint lekötött folyószámlában is többen csalódtak. Az elmúlt öt év trendje azt mutatja, hogy a befektetők rossz teljesítmény esetén egyre hosszabb ideig – esetenként hónapokig, vagy akár több mint egy évig – hajlandók kivárni, mielőtt lépnének.
„A befektetők egyre nagyobb arányban tudnak portfólióban gondolkodni, ami védelmet nyújt nekik egy-egy alulteljesítő piaci szegmens gyengébb teljesítményével szemben” – mutatott rá Kovács Ildikó, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója. „A befektetések portfólió szemléletű kezelése türelmesebbé teszi a befektetőket, egy-egy részbefektetés átmeneti gyengébb teljesítményét hosszabb ideig képesek tolerálni a hosszú távú célok elérése érdekében. Ez a türelem rendszerint meghozza gyümölcsét, egy jól kialakított befektetési portfólió ugyanis stabilabb és magasabb várható hozamot biztosít, mint a pillanatnyi piaci hangulat által irányított befektetések halmaza.”
Jelentősen nőtt a pénzügyi szolgáltatók iránti bizalom 2019 óta: az akkori 51 százalékról 61 százalékra nőtt azok aránya, akik a bankoknál biztonságban tudják a pénzüket, 44 százalékról pedig 54 százalékra nőtt azok aránya, akik banki tulajdonú befektetési szolgáltatókban bíznak. Minden bizonnyal egyre többen megbíznak a szakértő pénzügyi tanácsadókban is, így tudnak akár rosszul teljesítő befektetéssel kapcsolatban is megfelelő döntést hozni.
Továbbra is elmondható azonban, hogy a megkérdezettek ritkán tájékozódnak pénzügyi és befektetési kérdésekben: míg 16 százalék legalább hetente tájékozódik, addig összességében 38 százalék körülbelül havonta, és 62 százalék még ennél is ritkábban teszi ezt. 2019-hez képest valamivel kevesebben, a válaszadók 65 százaléka felelte, hogy az internetről is informálódik, 29 százalék viszont tanácsadóhoz fordul ilyen kérdések esetén. Jó hír, hogy egyre tudatosabbak a befektetők pénzügyi témák terén: 58 százalékról 47 százalékra esett vissza azok aránya, akik szerint hiányosak az ismereteik, míg 20 százalékról 27 százalékra nőtt azon válaszadók aránya, akik naprakésznek tartják ismereteiket.
