Stoltenberg a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott interjúban elmondta: konzultációk zajlanak a tagországok körében olyan rakéták készenlétbe állításáról, amelyek jelenleg tárolókban vannak.
A NATO főtitkára szerint "a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni".
Fotó: Pixabay
Stoltenberg közölte: nem kíván műveleti részleteket felfedni arról, hogy mennyi nukleáris töltetet kell működőképes állapotban tartani és hány maradhat tárolókban, "de erről konzultálnunk kell, és jelenleg pontosan ezt tesszük".
Úgy fogalmazott, hogy "a nukleáris átláthatóságot a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövévé kell tenni", az átláthatóság ugyanis elősegíti annak a közvetlen üzenetnek a kommunikációját, hogy "mi természetesen nukleáris szövetség is vagyunk".
Stoltenberg szerint a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ, de amíg ilyen fegyverek léteznek, a NATO is nukleáris szövetség marad. Veszélyes lenne ugyanis egy olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak nukleáris fegyverei, a NATO-nak viszont nincsenek - tette hozzá.
A főtitkár kijelentette: Kína különösen jelentős erőforrásokat fordít korszerű fegyverzet beszerzésére, beleértve nukleáris arzenálját. Stoltenberg szerint Kína nukleáris tölteteinek száma akár 2030-ra elérheti az ezret.
Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak már a nem nagyon távoli jövőben két olyan potenciális ellenféllel kell szembenéznie, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak, és ez természetesen következményekkel jár - fogalmazott a Telegraph-interjúban az atlanti szövetség főtitkára. (MTI)
