Ki nem találná, hány idős ember él egyedül Magyarországon

Minden harmadik idős ember egyedül él, vagy magányos - derül ki az Első Életjáradéki Zrt. nemre, életkorra és régióra is reprezentatív felméréséből. Az online kutatás arra kereste a választ, kivel és hogyan élnek, hány emberrel tartják a kapcsolatot és mennyire elégedettek a mindennapjaikkal a 60-79 közöttiek. Tízből hét válaszadó anyagi biztonságra vágyik, minden ötödik pedig örülne, ha elérhető lenne számára állandó orvosi felügyelet.

2022. december 24.

Piac&Profit

Jelentős problémát jelent Magyarországon az idős emberek elmagányosodása, védtelensége és anyagi kiszolgáltatottsága, amelyet tovább tetéz, hogy az érintettek nehezen nyitnak a segítség felé. „Sok koros honfitársunk alig fűtött, korszerűtlen lakásában próbál meg egyedül túlélni, miközben elérhető lenne számára a folyamatos egészségügyi felügyelet, társasággal és magasabb szintű életminőséggel” – mondta Szebenszki Balázs, az Első Életjáradéki Zrt. igazgatósági tagja.

Sokan élnek egyedül és érzik magukat magányosnak

A Reacty Digital által készített felmérés tanulságai szerint tízből három válaszadó (28 százalék) él egyedül, ez átlag felett jellemző a nőkre, illetve minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy nem osztja meg a fedelét mással. Jellemzően tehát pont a lakosság legidősebb, legkiszolgáltatottabb tagjai maradnak egyedül életük vége felé. A megkérdezetteknek pont a fele él kettesben a házastársával, élettársával, párjával. A hatvan felettiek mindössze 12 százaléka osztja meg a fedelét több rokonnal.

Sok a magányosan élő idős ember (Fotó: Első Életjáradéki Zrt.)

A kutatás egyik szomorú megállapítása, hogy minden harmadik (34 százalék) hatvan feletti magyart maga alá gyűri olykor a magány. A nőket ez jobban érinti: 39 százalékuk mondta azt, hogy néha elhagyatottnak érzi magát, ezen belül 10 százalékukat pedig kifejezetten gyakran keríti hatalmába az egyedüllét. A férfiak esetében is magas, 29 százalék a magányosok aránya.

A felmérés kíváncsi volt arra, hogy a 60-79 éves korosztálynak milyen társas kapcsolataik vannak. Az érintettek fele (49 százalék) kifejezetten sok emberrel tartja a kapcsolatot, akár családtagokkal, szomszédokkal, akár kollégákkal vagy barátokkal. Közel ennyien (45 százalék) néhány kapcsolatot jelöltek meg csupán. Hat százalék jelezte, hogy maximum 1-2 szoros emberi kapcsolata van, vagy egyáltalán nem számíthat senkire

Az anyagiak miatt aggódunk hatvan felett

A biztonságot legtöbben az anyagiakkal kötik össze, hiszen sokuknak okoz nehézséget az egyre drágább megélhetés. Gyakran az utódok sem tudnak segíteni: az 50-es, 60-as korosztályt képviselő gyermekeiktől nem várható el, hogy véges kereteikből még egy háztartást támogassanak.

Tízből hét válaszadó (69 százalék) akkor érezné magát jobban a bőrében, ha tudná, hogy az anyagi biztonsága garantált. A nyugdíjasok az átlag feletti arányban nyilatkoztak így, őket különösen foglalkoztatja a megélhetésük.

A másik sarkalatos pont az egészség. Minden ötödik (20 százalék) válaszadót megnyugtatna, ha szükség esetén elérhető lenne számára a folyamatos egészségügyi felügyelet. Főleg a férfiak örülnének a gondozásnak és érzik azt, hogy most nincsenek biztonságban ilyen szempontból. Szintén az elmagányosodást és a védtelenséget jelzi, hogy 14 százalék biztonságérzetét javítaná, ha családtagjaik, barátaik rendszeresen felhívnák, meglátogatnák őket.

Egészségügyi ellátás és társaság miatt költöznének

A 60-79 évesek 70 százaléka nyitott arra, hogy bizonyos feltételek megléte esetén beköltözzön egy idősotthonba és igénybe vegye az ott nyújtott szolgáltatásokat. A többség (60 százalék) számára az egészségügyi ellátás és felügyelet jelenti a fő motivációt. A nők és a magasabb jövedelműek nagyobb arányban élnének otthonban, mint a férfiak és az alacsonyabb jövedelműek.

Tizenhét százalék számára az is vonzó, ha anyagilag előnyösebb számára egy idősotthonban élni, mint saját lakást, házat fenntartani. Az életminőség javítása is fontos szempont: 11 százalék a társaság, 8 százalék a kényelem, 7 százalék pedig a változatos programok miatt költözne be, a kedvezőbb földrajzi elhelyezkedés mindössze 4 százalék számára jelent vonzerőt. A megkérdezettek szűk harmada (30 százalék) semmilyen esetben nem venné igénybe önszántából az idősotthonok által nyújtott lehetőségeket. A férfiak nagyobb arányban zárkóznak el ettől, mint a nők.

„Az Irmák Nonprofit Zrt. üzemeltetésén keresztül két évtizedes tapasztalattal rendelkezünk az idősotthonok működtetésében, így jól látjuk az igényeket és a tendenciákat” – mondta Szebenszki Balázs, az Első Életjáradéki Zrt. igazgatósági tagja. „A mostani kutatási eredmények is bizonyítják, hogy szükséges az öngondoskodás kibővítése és biztosítása a legszélesebb rétegek számára. Sok esetben látjuk, hogy az idős emberek nem mozdulnak az ingatlanjaikból, ahol olykor segítség nélkül, nehéz körülmények között élnek. Nincs, aki foglalkozzon velük, ha pedig baj történik, gyakran csak akkor érnek el hozzájuk, amikor már késő. Mi erre a helyzetre szeretnénk alternatívát nyújtani és esélyt adni egy jobb életre” – tette hozzá Szebenszki Balázs.