A jelentés szerint tavaly ezen a téren 0,6 százalékpontos csökkenés történt 2023-hoz képest, amikor ez az arány 24,8 százalék volt. Országos bontásban 2024-ben Bulgáriában 35,1, Spanyolországban 34,6, Romániában 33,8 százalék volt a veszélyeztetett gyermekek aránya. Ezzel szemben a legalacsonyabb értékeket Szlovéniában 11,8, Cipruson 14,8 és Csehországban 15,4 százalék mellett regisztrálták.

A megelőző évhez viszonyítva Romániában csökkent legnagyobb mértékben a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya, 5,2 százalékponttal. Jelentős csökkenés történt még Írországban 3,7 és Magyarországon 3,3 százalékponttal. A legnagyobb növekedést Finnország 3,5, Horvátország 2,0, valamint Bulgária és Belgium egyaránt 1,2 százalékponttal regisztrálta.

A gyermekek körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata magasabb volt, mint a felnőtteké: a 18 év alattiak 24,2 százaléka, míg a 18 éves vagy annál idősebb lakosság 20,3 százaléka volt érintett.

Az iskolázottság szintje is jelentős szerepet játszott: azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeztek, mindössze 11,0 százaléka volt kockázatnak kitéve, míg az alacsony végzettségű szülők gyermekeinél ez az arány elérte a 61,2 százalékot.

Ugyanebben az évben az EU teljes lakosságából 93,3 millió ember volt kitéve szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, ami a teljes népesség 21,0 százalékának felelt meg. A kockázat mértéke magasabb volt a nők körében, 21,9 százalék, míg a férfiaknál 20,0 százalék. A munkavégzési státusz is jelentős különbségeket mutatott: a foglalkoztatottak körében 10,9 százalék volt ez az arány, míg a munkanélküliek esetében elérte a 66,6 százalékot. Azok között, akik eltartott gyermekekkel egy háztartásban élnek, 21,9 százalék volt a kockázat mértéke.

(MTI)