A közlekedéspszichológust arról kérdezte az MTI, csökkenhet-e a gyorshajtók száma a május elsején bevezetett új bírságolási szabályok hatására. A módosítás értelmében péntektől nem a sebességtúllépés százalékos, hanem kilométer/órában megadott mértékétől függ, milyen összegű bírságra számíthat a járművezető. Korábban, ha például valaki 30 százalékkal túllépte a megengedett sebességet, akkor kiszabták, hogy mennyit kell fizetnie. Akik beleestek ebbe a kategóriába, azok mindannyian ugyanannyit fizettek. A büntetés most differenciálttá vált, amit a közlekedéspszichológus igazságos és jó dolognak tart annak nevelő célzata miatt. Szerinte az új szabályozásnak az a célja, hogy a tisztességesen közlekedőket megerősítse, előnyben részesítse, a renitens közlekedőket pedig erősen figyelmeztesse.
Arra a kérdésre, hogy a módosítás elindíthat-e valamilyen pozitív változást a sofőrök magatartásában, Dulin Jenő azt felelte: az emberek pszichikus működése nagyon különböző, de szerinte igen. A felelőtlen, nemtörődöm közlekedőkre nem - akik szerinte 4-5 százalékot tesznek ki -, a többségre azonban jó hatással lehet. Általában véve azonban nem elég annyit mondani, hogy holnaptól megváltozik egy KRESZ-szabály, hanem nagyobb figyelmet kell fordítani a változás okainak bemutatására és az emberek felkészítésére. Jelentős változás szerinte a közlekedési morálban ennek hatására érhető el.
Alapból rossz a sofőrök mentalitása, de a KRESZ is
Dulin Jenő szerint a magyar sofőrök mentalitása az oka annak, hogy a sebességkorlátozó táblákon a megengedett sebességet tüntetik fel és nem a bírsághatárt (tehát 150 kilométer/óra helyett 130-at). Szerinte, ha Magyarországon kiírják, hogy az autópályán 130 kilométer/órával lehet menni, akkor mennek 150-nel. Ha pedig kiírnák, hogy 150-nel lehet menni, akkor azt is túllépnék.
A közlekedéspszichológus kitért arra is, hogy nem tartja megfelelőnek a hatályos közlekedési szabályrendszert. Szerinte a KRESZ egy "agyonfoltozott rossz szabály", amely helyett egy új, rövidebb és közérthetőbb, alaposan átgondolt szabályt kéne megalkotni.
Mikor és hogyan büntetnek?
Május elsejétől óránkénti 50 kilométeres megengedett sebességig 15-25 kilométeres túllépés után kell fizetni 30 ezer forintot. Így akkor, ha az adott útszakaszon óránként 50 kilométeres a megengedett sebesség, csekket a 65-tel vagy annál gyorsabban haladók kapnak. Ha a megengedett sebesség óránként 50 és 100 kilométer közötti, szintén 15 km/óra a tűréshatár, tehát 90-es táblánál a 105 km/óra sebességgel vagy annál gyorsabban hajtókat büntetik. A 100 km/óra sebességhatár fölötti kategóriában 20 km/órára nő a tűréshatár. Autópályán, ahol óránként 130 kilométeres a megengedett legnagyobb sebesség, 150-től büntetnek; 300 ezer forintról szóló csekket a 240-nel vagy annál gyorsabban közlekedők kapnak.
Az eddigi rendelet szerint 50 km/óra sebességig 30 százalékos túllépés után (vagyis 65 km/óra felett) kellett fizetni 30 ezer forintot, 300 ezer forintot pedig a 126 km/óra sebességet meghaladóknak számláztak ki. Az 51 és 100 kilométeres sebességhatár között 20 százalékos túllépéstől büntették a gyorshajtást, tehát 90-es táblánál 108-tól szabtak ki büntetést. 100 kilométer/óra megengedett sebesség fölött a tűréshatár 10 százalék volt; autópályán a 130 helyett 143-mal vagy annál gyorsabban hajtók kaptak csekket, a 300 ezer forintos bírságot pedig 261 kilométeres óránkénti sebesség esetén rótták ki.
A módosításokat a május 2-tól indult eljárásokban kell alkalmazni, ami egyben azt is jelenti, hogy nem az elkövetés, hanem az eljárás megindításának időpontja számít majd. Előfordulhat tehát, hogy egy áprilisban elkövetett szabálysértést a májusban indult eljárásban már az új szabályok szerint bírálnak el.
