Nincs könnyű helyzetben sem az adományozó, sem a kedvezményezett. Azaz Demján Sándor, aki a 2006-os és 2007-es tanévre a Semmelwieis Egyetem kétszáz hallgatójának - egy kuratórium közbeiktatásával - személyenként és havonként 20 ezer forintnyi szociális ösztöndíjat folyósít, ráadásul bár mostantól, de a tanév kezdetéig visszamenőlegesen is, illetve azok a most első, másod és harmadéves hallgatók, akik hallgatói .- meghallói - a napi híreknek is. Annak, hogy az egészségügy folyamatban lévő reformja során akár 1500 orvos elbocsátását helyezték kilátásba, illetve az úgynevezett rezidens képzés "pénzesítésével" pillanatnyilag átláthatatlan helyzetet teremtettek.
Egyelőre az az egyetlen biztos pont, hogy a Semmelwieis Egyetem arra érdemesült hallgatói egy-két napon belül számlájukon tudhatják az Új Comenius program alapján kiutalt ösztöndíjat. Az újszerű támogatási lehetőség elindításra éppen március 8-án ünnepélyes keretek között kerített alkalmat az adományozó, illetve az egyetem vezetősége. A SOTE rektori dísztermében a Hankiss Elemér vezette kuratórium - Demján Sándor hitvese jelenlétében - egy hallgatónak adta át a jelképes csekket, a főkurátor azon szavainak kíséretében, amelyből nemcsak az derült ki, hogy komoly fegyvertény a hallgatókat segítő mecenatúra akkor, amikor az ország nincs jó állapotban, hanem az is, hogy ebben a környezetben is lehet "felfelé ívelni". A pénzügyi segítséget kapó hallgatók zavartalanul koncentrálhatnak a dolgukra, a tanulásra. Hankiss kifejtette, hogy az elmúlt több mint másfél évtizedben a társadalmi mobilitás leállt, de az Új Comenius program 8 milliárd forintja révén itt is bekövetkezhet a kedvező fordulat, s a társadalom legelesettebb rétegei sem rekesztődnek ki a tanulásból, felemelkedésből. Azt pedig elvárhatónak gondolja Hankiss Elemér, hogy a most ösztöndíjat kapó diákok kikerülve az egyetemről az ösztöndíj szellemét vigyék tovább, s alkalmasint maguk is alapítókká, támogatókká váljanak.
- Magyarországon, ha figyelembe vennék az európai trendet, az uniós munkaidő direktívákat, akkor egyszerűen összeomlana az egészségügy egész rendszere - érvel nem orvosi, hanem sokkal inkább közgazdasági információkra alapozva a Semmelweis Egyetem rektora, Tulassy Tivadar. - A cél az, hogy a beteget ne fáradt, kimerült orvos kezelje például az ügyelet után. Ha az EU saját előírásait azonnal bevezetné, másnap komoly orvoshiány lépne fel az egész unióban.
- Nálunk meg összeomlana a rendszer. De akkor mi, mennyi a hazai gyógyításban, az elbocsátás és az uniós hiány hogyan fér meg egymás mellett?
- Ausztriában és a hozzánk hasonló lakosságú országokban a frissen végző orvosok száma évente eléri az 1500-at, s többet kellene nyomban képezni, ha az EU-s direktívákat általánosan bevezetnék. Nálunk évente nem adnak ki ezernél több általános orvosi diplomát. Az elbocsátásról azt mondja a hivatalos kurzus, hogy az átképzések megoldják az ebbéli problémákat. Azt azért könnyű belátni, hogy nagyon komoly időigényű dolog az átképzés az egyetemeken, ahol eleve folynak szakorvosi képzések. De már most birtokolnunk kéne azokat az ismeretket és feltételeket, amelyek a rendszerből kikerülő orvosok hiányszakmákra való átképzését megalapozzák.
- Ehelyett az egyetem is elbocsát...
- Az elmúlt időszakban ötszázaléknyi dolgozói leépítésre kényszerültünk, s hasonló lesz a folytatás is. Csakhogy az orvosegyetemeken nemcsak a "tantermi" biokémia oktatókat kell figyelembe venni, hanem az ágy mellett a gyakorlatban oktató orvosokat is, lévén az oktatás tárgya maga a beteg. A SOTE is képez már több mint 20 éve idegen nyelveken, németül és angolul. Ez pénzt jelent, évi 11 ezer eurót a külföldi hallgató esetében. A magyar állam ugyanezt az oktatási teljesítményt diákonként mintegy 1,5 millió forintért "veszi meg". Az egyetem pillanatnyilag abban érdekelt, hogy minél több külföldi hallgatója - azaz bevétele, likviditása - legyen. Most már oda jutottunk, hogy a szaktárca önálló soron előírja az egyetemi bevételt.
- Az államnak nincs több pénze, ezt tudjuk, de azt is, hogy az országnak a SOTE-n kívül még három orvosegyeteme van - vajon ennyi kell, s nem egy nagy, akár igen nagy?
- A gigaegyetem közgazdasági értelemben is szamárság lenne. Volt ilyen szemlélet a világban, de kiderült, a sok ezer ágyas egyetemi kórházi kapacitás helyett a maximum 600-700 ágy az optimális. A menedzsment szintén ilyen "mennyiséget" tud jól átlátni, a logisztikai lehetőségek is legfeljebb ezer ágynál "rentábilisnak" még. Nálunk ezer fölöttiek az egyetemi kórházak.
- A nemzetközi szintű oktatás is veszélyben van már?
- Ma még boldogan jönnek németek, norvégok, kanadaiak a tudásunkért, a szellemi tőkénkért. A diplomáink megbecsültek. Mind az oktatásügyi, mind az egészségügyi kormányzat évről-évre 5-10 százalékkal bővítette eddig az orvosképzés kontingensét. De még így sem állunk jól.
