A gyerekek nem érzékelik megfelelően a határvonalat a táplálkozástudomány és az élelmiszer-biztonság fogalmai között: az általánosságban táplálkozási szempontból egészségtelennek vélt élelmiszereket (kóla, chips, csokoládé) élelmiszer-biztonsági szempontból tartották kockázatosabbnak az olyan valódi élelmiszer-biztonsági kockázattal bíró élelmiszereknél, mint a darált hús vagy a tojás – derül ki a WESSLING Nonprofit Kft. által szerkesztett Élelmiszerbiztonsági Közlemények című szaklap legfrissebb számából.
A különbségtétel azért nagyon fontos, mert a területek összemosódásából adódóan a húshoz és a tojáshoz rendelhető kockázatok alulértékelődhetnek. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése alapján az élelmiszer-eredetű megbetegedések forrása az események 44,8 %-a húshoz és egyéb hústermékekhez, 9,0 %-a tojáshoz és egyéb tojástermékekhez köthető – írja Dorkó Annamária, Szabó-Bódi Barbara, Kasza Gyula (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), , illetve Balogh-Berecz Ágnes (Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar) az 5-8. évfolyamos korosztály körében készült kutatás ismertetésében.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) többek között azért kívánta megvizsgálni a gyerekek élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudatosságát, mert korábbi kutatási eredmények egyértelműen igazolták, hogy rossz szokásainkat felnőtt korban csak jelentős erőfeszítések árán tudjuk megváltoztatni, ezért a helyes magatartásminták elsajátítására az élet korai szakasza, azaz a kisgyermek- és serdülőkor a legalkalmasabb.
Forrás: Élelmiszervizsgálati Közlemények
A gyerekek a legkockázatosabb élelmiszernek a kólát és a chipset tartották, és csak ezután következett a darált hús és a tojás. Előkelő helyen szerepelt még a csokoládé is.Mi legyen csomagoláson?
A legtöbben (489 gyermek) a lejárati dátumot emelték ki, ezt követte 477 említéssel az összetevők listája. Ezeken kívül 180 diák
Érdekes, hogy a fentieknél jelentősen kevesebben említettek olyan információkat – a termék nevét, a gyártót, a forgalmazót, az előállítás dátumát vagy a vonalkódot –, amelyek segítségével egy esetleges élelmiszer-biztonsági veszély észlelésekor pontosan azonosíthatók lennének a termékek.
Elgondolkodtató, hogy a termékre vonatkozó tárolási és felhasználási javaslatok csomagoláson való feltüntetését csak 37 diák tartotta lényegesnek. Pedig ahhoz, hogy a gyártó által előállított, boltokban megvásárolt termék akkor is biztonságos legyen, amikor az asztalunkra kerül, figyelembe kell venni a csomagoláson feltüntetett tárolási és felhasználási javaslatokat.
