A bostoni Északkeleti Egyetem és a Harvard Egyetem professzora, az MTA külső tagja kutatási eredményeit a Philosophical Transactions of Royal Society című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismertette.
Vizsgálatához létrehozta a világháló szimulált modelljét, hogy jobban megértse az internetes hálózat szerkezetét. Abból indult ki, hogy a web jelenleg mintegy 14 milliárd oldalból áll, de az azokon megjelenített fájlokkal, fotókkal és videókkal együtt az internetes dokumentumok száma durván egybillióra tehető. Felfedezte azt is, hogy zömük meglehetősen lazán, esetlegesen kapcsolódik egymáshoz, talán csak néhány más oldalhoz vagy dokumentumhoz köthető - írja az MTI. Csakhogy a világhálón szintén léteznek olyan szoros és kiterjedt kapcsolati rendszert teremtő csomópontok - keresőmotorok, aggregátorok, közösségi hálózatok, listák -, amelyek "Kevin Baconként" szolgálnak a weben. Felhasználásukkal bármely oldalról el lehet navigálni bármely másik oldalra, és ehhez legfeljebb tizenkilenc kattintás szükséges - állapította meg Barabási.
Barabási rájött arra is, hogy mindegy, mekkorává bővül a világháló, a kapcsolati rendszer érvényben fog maradni. Számításait is úgy végezte, hogy különböző szinteken vizsgálta az összefüggési viszonyokat: először csak a web parányi szeletét vette górcső alá, majd kiterjesztette a világháló teljes, egybillió dokumentumot felölelő egészére.
Szerkezeti koncepciója azonban súlyos kiberbiztonsági kockázatokat is felvet. Mint maga is hangsúlyozta, ha a viszonylag kis számú, az elszigetelt oldalakat összekötő alapvető csomópontok közül néhányat - például a Google-t vagy a Facebookot - hackerek kiiktatják vagy megbénítják, lehetetlenné válhat az oldalak közötti mozgás, nem lehet majd eljutni egyik internetes helyről a másikra, aminek eredményeként az egész rendszer összeomolhat. "Ez a háló Achillesz-sarka" - szögezte le Barabási.
