Napjainkban a szabadidő eltöltésében még mindig a televízióé a főszerep: 2021-ben közel három és fél órát töltöttek internetezéssel a tizenöt évesnél idősebb honfitársaink, a televízió előtt viszont több mint öt órát ültek. A televíziózási szokások ugyanakkor átalakultak az elmúlt közel két évtizedben a lekérhető médiaszolgáltatások és a videómegosztó platformok megjelenése miatt. A műszeres televíziós közönségmérés kezdete óta a magyar lakosok napjuk közel hatodát tévénézésre fordították, sőt, a Covid-járvány idején ez az arány még tovább emelkedett, így 2020-ban már egy átlagos nap ötödét e tevékenységgel töltötték.
Bár a napi fogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett, az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a tévéképernyők elől. Elsősorban az idősebb generáció tagjaira jellemző, hogy rendkívül sokat ülnek a tévékészülékek előtt: nekik az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a napi tévéfogyasztási idejük. Ennek köszönhető, hogy összességében több mint egy órával nőtt a tévénézésre fordított idő a négy év feletti lakosságra vetítve. A magyarok az európai átlagnál többet tévéznek: míg 2021-ben az európai lakosság 70 százaléka, a magyarok 73 százaléka töltötte az idejét a képernyő előtt napi szinten.
