A Fideszen belül hárman adták arcukat ahhoz, hogy nem tetszik nekik Orbán Viktor átláthatósági álma. Cser-Palkovics András a Fidesz székesfehérvári polgármestere, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Sulyok Tamás köztársasági elnök is jelezte aggályait. A mostani évértékelő beszéd után nem tennénk nagy téteket arra, mondhatni semennyit, hogy Navracsics Tibor tagja marad egy esetleges újabb Orbán-kormánynak. A kormányfő most indirekt módon megígérte híveinek, hogy ha nyer, belső ellenzékével is leszámol. Az átláthatósági törvényt leporolják és valószínűleg az eddigieknél is szigorúbb formában kerül elő. Ahogy Orbán Viktor beszédében kifejezte, a brüsszeli „elnyomó gépezetnek” írmagja sem maradhat Magyarországon.

Ezt majd április után fogjuk eltakarítani. Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók, bírák, politikusok, algoritmusok, bürokraták, guruló eurómilliók. Itt, Magyarországon ma ezt jelenti Brüsszel. Biztosan van, aki ezt udvariatlannak, nyersnek, sőt durvának tartja. De nem túlzok.

Az viszont nem kérdés, hogy amennyiben elfogadják az átláthatósági törvényt, akkor újabb jogállami eljárás indul Magyarország ellen, ami eljuthat odáig, hogy orbánviktorostul együtt kidobnak minket az Európai Unióból és nem elsősorban Ukrajna, vagy jogállami problémák miatt. A világban egyértelműen és visszavonhatatlanul új fegyverkezési verseny indult háború- és békepártiságtól teljesen függetlenül. Ebben a versenyben az uniós országok túlnyomó többsége egy hajóban akar evezni. Erre a hajóra pedig már nem férnek fel potyautasok, renegátok, opportunisták és putyinisták. Az új konstrukciót vagy kétsebességes Európának hívják majd, vagy valami másnak, de ebben már nem lesz helye az orbáni hintapolitikának. Németország és Franciaország vezetésével már hat ország – az úgynevezett E6 – új szövetséget hozott létre, hogy gyorsabb előrelépést érjen el több stratégiai területen, például a védelem és az ellátási láncok megerősítésében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig jelezte: továbbra is az a cél, hogy a 27 tagállam közösen hozzon döntéseket, ám ha a konszenzus hiánya veszélyezteti Európa versenyképességét vagy cselekvőképességét, élni kell a szerződésekben rögzített „megerősített együttműködés” lehetőségével. Ez a mechanizmus legalább kilenc tagállam számára teszi lehetővé a szorosabb integrációt, miközben mások később csatlakozhatnak. Legutóbb ezzel éltek az Ukrajnának biztosított hitelnél, amelyből többi között Magyarország húzta ki magát.