Rendkívül alacsony az aktivitási szint, mindössze 35 százalék menne el szavazni. A rendszerváltás óta nem voltak ilyen kevesen a biztos pártválasztók, minden negyedik szavazásra jogosult tartozik ide. Ebben a meglehetősen szűkös körben a Fidesz támogatottsága 54-ről 48 százalékra, az MSZP-é 20-ról 25 százalékra módosult. A Jobbiknak 17-ről 15 százalékra, az LMP-nek 5-ről 7 százalékra változott az eltökélt tábora - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS május elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak. A Fidesz ebben az évben elveszítette táborának közel egyharmadát. Az elpártolók azonban mindezidáig nem tűntek fel az ellenzéknél, a bizonytalanok, passzívak amúgy is népes csoportját gyarapítják.
A Fidesz idén mért 34 százalékról 24 százalékra történő visszaesése mellett az MSZP támogatottsága állandó, 11-12 százalékos volt. Az LMP helyzete sem módosult mindvégig a népesség 3-4 százalékának támogatására számíthatott. A Jobbik pozíciói egy hajszállal javultak, eleinte 6 százalékon álltak, utóbb 7-8 százalékot tudtak felmutatni. Ha az ellenzéki pártok szavazókat igazán nem is tudtak összegyűjteni, a változásokból némi előnyt tudtak maguknak kovácsolni. Az MSZP-nek sikerült oldania az elszigeteltségét. Már tavaly is tapasztalható volt a velük szembeni markáns ellenérzések gyengülése, s ez idén is folytatódott. A választásokat követően még egyharmadnyian utasították el hevesen a szocialistákat, mostanra ez arány 18 százalékra csökkent. Mindeközben a kormánypárttal szembeni averziók erősödtek, a kezdeti 8 százalékról 15 százalékra emelkedett az arányuk.
Az LMP számára kedvező fejlemények közé tartozik, hogy a többi pártnál mérsékeltebb részvételi hajlandóságuk növekedett. A Lehet Más a Politika nevezhető leginkább a választópolgárok tartalék pártjának. Jelenleg a szavazók 10 százaléka az ökopártot tartja számon másodikként, a Jobbikra 7, a Fideszre 4, az MSZP-re 2 százaléknyian gondolnak ebben a vonatkozásban. A nemzeti radikális párt szerény mértékben, de profitált a Fidesz visszaeséséből - a félmilliós szimpatizánsi kör tartósan 600 ezresre bővült.
A pártok világától eleve tartózkodók és a Fideszt tavaly nyár óta elhagyók együttesen a magyar társadalom többségét alkotják. A politikából való kivonulás minden rétegben kimagaslóan a legelterjedtebb választói magatartás. Még a politika iránt erős affinitással rendelkező diplomások körében is 45 százaléknyian vannak, akik nem találnak maguknak pártot (a Fidesznek 20, az MSZP-nek 16 százalékos) ebben a körben. A passzivitásba, hezitálásba hátralépő választópolgárok főképpen a bérből és fizetésből élők, alacsony társadalmi státuszúak, az idősebbek körében találhatók. Éppen ott, ahol a kormánypárt az átlagosnál nagyobb veszteségeket halmozott fel.
