A találkozón az MKET képviselői jelezték, hogy az elmúlt fűtési szezon tapasztalatainak számszerűsítése lassan a végéhez közeleg, az azonban már most látszik, hogy a jelenlegi termelői árak mellett az erőművek jelentős része veszteségesen üzemel, és a legtöbb termelőegység a nyári időszakban nem tud üzemelni.
A megbeszélésen emellett még három kiemelt témát beszéltek át a résztvevők: szóba került a szektor működését meghatározó jogszabályok esetleges változtatásának a lehetősége, a következő fűtési időszakra vonatkozó termelői árak meghatározása módszertanának a kérdése, valamint egy hosszú távon bevezetésre érdemes támogatási rendszer lehetőségének a megvizsgálása. (Az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a hővel kapcsoltan áramot termelők részesedése Európa áramtermelésében.)
„Örömmel vettük, hogy a szabályozói oldal nyitott a tavaly októberben megkezdett szakmai diskurzus folytatására. Lassan rendelkezésünkre állnak az elmúlt fűtési szezon számszerű tapasztalatai, és készülnek az ármegállapítás alapelveit rögzítő jogszabályok is. Ez az a pillanat, amikor a jogszabályalkotók és az iparági szereplők egyeztethetnek a szakmai kérdésekről" - mondja Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. (A Nemzeti Energiastratégiában hangsúlyosabbá vált a kapcsolt termelés ösztönzése: a jövőben az új erőművek csak akkor számíthatnak támogatásra, ha a villamosenergia-termelés során előállított hőenergia is hasznosul.)
A találkozón az MKET képviselői átadták az államtitkár részére a távhő termelői árszabályozásának alapelveire vonatkozó szakmai javaslatukat. Ezzel kapcsolatban az energiaügyekért felelős tárca képviselői jelezték, hogy nyitottak egy június végi - július eleji háromoldalú egyeztetésre, melyen a minisztérium, az MKET és a Magyar Energia Hivatal képviselői vitathatnák meg a termelői árképzésre vonatkozó szakmai elképzeléseiket.
A találkozón az iparági érdekképviseleti szervezet képviselői örömmel fogadták, hogy kormányzat megerősítette: hosszú távon számít a földgáz alapú kapcsolt energiatermelőkre. (Pedig 2050-re Magyarország szinte teljes energia ellátása kielégíthető lenne megújuló forrásokból a Greenpeace tanulmánya szerint.) Mint azt a megbeszélésen Kovács Pál államtitkár elmondta: a jövőben az energiaigények növekedése miatt Magyarország hosszú távra szóló energiastratégiája is a földgázfelhasználás mértékének növekedésével számol, ennek felhasználására pedig a leghatékonyabb módot a kapcsolt erőművek jelentik.
„Azzal mindkét fél egyetértett, hogy lezárult a tömeges beruházások időszaka, viszont meg kell találni azt a gazdasági és jogszabályi keretrendszert, amelyben a modern és még rengeteg üzemidővel rendelkező berendezéseket rentábilisan üzemeltethetik a vállalkozások. Ez is jelzi, hogy a szabályozói oldal számára fontosak azok a járulékos társadalmi értékek, amelyeket a kogeneráció képvisel" - emeli ki a szakmai szövetség elnöke.
Ezt a jövőbeni működést segítheti majd egy támogatási rendszer, amivel kapcsolatban az MKET vállalta, hogy az európai támogatási formákról beszerzi az elérhető információkat és azokat átadja az NFM részére kiértékelésre. „Alapvetően egy kapcsolt bizonyítványokra épülő rendszer kialakítását tartanánk hatékonynak. Ilyen támogatási mechanizmus több európai országban is működik, igaz némiképpen eltérő formában, de ezek alapján már el lehet kezdeni gondolkozni azon, hogy Magyarország esetében 2-3 éven belül milyen rendszer bevezetésére nyílhat lehetőség" - mondja Rudolf Viktor
