A felmérés eredményei szerint tízből három európainak egyáltalán nincs megtakarítása (34%). Ez az arány a kontinens nyugati felén némileg kedvezőbb (27%), a régiónkban azonban számottevően magas, itt 74 százalék. Közép-Európában a lengyeleknél és hazánkban a legnagyobb a megtakarítással nem rendelkezők aránya, 74%. Az Egyesült Államok képviseli a másik végletet, ott a döntő többség rendelkezik megtakarított vagyonnal.
Nem tudunk félretenni
Az európaiak 49 százalékának kevesebb, mint 25 000 eurós vagyona van (ingatlanok nélkül), 9 százalékuk vagyona 25 000 és 50 000 euró közötti, 4 százalékuk pedig 50 000 eurót meghaladó vagyonnal rendelkezik.
Szűkebb régiónkban a megkérdezett háztartásoknak 27 százaléka nyilatkozott 5 000 euró alatti magánvagyonról, de hazánkban még ennél is kevesebben, a válaszadóknak mindösszesen 17 százaléka sorolta magát ebbe a vagyoni kategóriába. A magyarok 7 százaléka 5-15 000, 1 százaléka pedig 15-25 000 eurónak megfelelő megtakarítással rendelkezik. Honfitársaink 1 százaléka nyilatkozott ennél is magasabb vagyonról. Összesen a lakosság 26 százaléka rendelkezik valamilyen nagyságú magánvagyonnal.
"Magyarországon kevésbé kiegyenlített a befektetési portfólió. Az összes megtakarító közül honfitársaink több mint fele (62%) a megtakarított vagyonának nagy részét bankbetétekben tartja, életbiztosításba 25 százalékuk, nyugdíjalapba 12 százalékuk, részvénybe és/vagy részvényalapba pedig mindösszesen 10 százalékuk fekteti be megtakarításait" - közölte Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
Enyhén nőtt az optimisták száma
Minden második honfitársunk várhatóan kevesebbet, 44 százalékuk pedig ugyanannyit fog tudni megtakarítani - derül ki a felmérésből. Ebben a kérdésben számottevő különbség van az egyes korcsoportok között: a fiatalabb, 14-29 éves korosztály több mint fele (59%) arra számít, hogy ugyanannyit tud majd megtakarítani, mint korábban, viszont az 50 éven felüliek közül minden második (45%) honfitársunk úgy látja, csekélyebb összeget tud majd félretenni.
„Összességében mérséklődött a társadalmi pesszimizmus a megtakarítási várakozásokat illetően. Tavaly például hazánkban még tízből nyolcan számítottak a megtakarításaik rövidtávú (12 havi) csökkenésére, addig idén tavasszal tízből öten vélekedtek így. A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár igaz, hogy közel sem volt annyira jellemző, mint nálunk" - összegezte a változásokat Kozák Ákos.