A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az eva-alanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani, és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztató szerint a háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege az eva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, minden más esetben az eva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka.
Fotó: sxc
Az eva-alanyiság megszűnését követően teljesítendő társasági adóelőleg bevallására a 1243TAO jelzésű nyomtatvány szolgál, amely 2012 februárjától letölthető lesz a NAV honlapjáról. (Az idei adóváltozásokról ide kattintva olvashat bővebben.)
Egy példa
A NAV által ismertetett példa szerint az eva-alany betéti társaság (bt.) 2011. december 20-ig bejelentette az állami adóhatóságnak, hogy 2012-ben adókötelezettségeit már nem az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerint kívánja teljesíteni; eva-alanyisága 2011. december 31-én megszűnt; a 2011-es adóévben elszámolt összes bevétele 22.500.000 forint volt.
A bt.-nek ez esetben 2012. február 29-ig be kell nyújtania a 1243TAO jelzésű nyomtatványt a 2012. január 1. és a 2013. június 30-a közötti időszakra. Háromhavonta pedig a 22.500.000 forint 1 százalékának megfelelő összeget, azaz 225.000 forintot kell társasági adóelőlegként megfizetnie a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig (első ízben 2012. március 10-ig). Így a megfizetendő társasági adóelőleg összege 6-szor 225.000 forint, azaz 1.350.000 forint lesz.
Elvtelen eva?
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő az eva adómértékének emelésekkor azt mondta, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó "teljesen elvtelen, szakmailag indokolhatatlan tákolmány", amelyet a hangadó réteg (újságírók, ügyvédek, adószakértők stb.) alkalmaznak, a több mint 1 millió vállalkozóból 96 ezer tartozik a hatálya alá. Tízszázalékos költséghányadnál, 37 százalékos adó mellett nagyjából annyit kell fizetni evában, mint amennyit kellene az eva által kiváltott három adónemben - mondta.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) Vámosi-Nagy Szabolcs szerint még az evánál is rosszabb, de valószínűleg nem szűnik meg, hiszen nemrég bővítették ki a sportolókkal, ahol tényleg tisztít ez a rendszer. Ha egy országnak a közös költségek fedezésére bizonyos összegre van szüksége, amit adókkal kell beszedni, akkor, ha a kék szeműek kevesebbet fizetnek, a zöld szeműeknek többet kell fizetniük - mutatott rá.
Fotó: PP archív
Szerinte sokan ki fognak lépni az eva hatálya alól. Lehet, hogy lesz, akinek még így is megéri, de az érintettek jelentős része valószínűleg abbahagyja az evázást. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakmailag indokolatlannak tartja a lépcsőzetes kivezetést, álláspontja szerint az evát bevezetni sem kellett volna annak idején.
- Amióta Lenin azt mondta, hogy nem minden kompromisszum elvtelen, azóta minden elvtelenséget kompromisszumnak hívnak - jelentette ki. Arra az érvre, amely szerint az evát nem lehet "hirtelen" kivezetni, úgy reagált: az adót ugyanakkor hirtelen meg lehet emelni, az adójóváírás kivezetésénél pedig, ami sokkal nagyobb tömeget érint, nincs átmenet. - Vegyük tudomásul, hogy az evások tipikusan szellemi tevékenységet folytató vállalkozások, amelyeknek nyilvánvalóan nagyobb a társadalmi megnyilvánulási lehetőségük, mint az átlagnak - tette hozzá.
Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adópartnere szerint azzal, hogy várhatóan egy átmeneti évet adnak az eva kivezetésére, pozitív, kompromisszumos megoldás született. Az eva alanyok ugyanis így át tudják gondolni a további lépéseket, a jogalkotóknak pedig lesz idejük arra, hogy olyan átalányadózási technikát dolgozzanak ki, amely mind a költségvetés, mind az adózók számára kielégítő lehet. Ez olyan horderejű döntés, amelynél mindenképpen üdvözlendő, hogy van átmenet. Hangsúlyozta: ez alatt az egy év alatt az ekhot és az egyéb átalányadózási módokat is vagy egységesíteni kellene, vagy el kellene gondolkodni azon, hogy adnak-e preferenciákat, s ha igen, mi módon és milyen körnek. (Amennyiben az eva megszűnne, úgy a jelenlegi állapothoz képest csökkenhetne a gazdasági aktivitás, illetve alacsonyabbak lehetnek az összesített költségvetési bevételek is - vélte novemberi elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA).
Az adóhatóság korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint 2010 végén közel 96 ezer evázó volt, közülük 39700 egyéni vállalkozó, 56200 pedig társas vállalkozás. Az evát alkalmazó egyéni vállalkozók és társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb. Az eva alanyok mintegy 42,5 százaléka ezeken a területeken működik, s itt realizálódik a bevételi teljesítmények még ennél is nagyobb hányada. Az ágazati reprezentáltság egyértelműen mutatja, hogy elsősorban azok a vállalkozások választották ezt az adónemet, amelyek tevékenységéhez valójában alig kapcsolódik kiadás a könyvelés és a bankszámlavezetés díján túl, vagyis amely cégek számára az egyszerűsített vállalkozói adót 2003-tól valójában bevezették.
Az evából származó bevételek folyamatosan emelkedtek: 2003-ban 31 milliárd, 2004-ben 67 milliárd, 2005-ben 91,4 milliárd, 2006-ban 143,1 milliárd, 2007-ben 152,8 milliárd, 2008-ban 166,5 milliárd, 2009-ben 169,7 milliárd, 2010-ben 181,9 milliárd forint jutott a büdzsébe. Az idei év első kilenc hónapjában 86,5 milliárd forint eva folyt be a költségvetésbe. A költségvetési törvényben az idei évre eredetileg 196,1 milliárd forintos eva előirányzat szerepelt, de ezt a parlament 180,1 milliárd forintra csökkentette Az evázó adóalanyok összesített árbevétele tavaly 594 milliárd forint volt, ami 11,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az eva adóalanyok mintegy 39 százaléka 2,5 millió forint alatti, csaknem 57 százaléka 5 millió forint alatti éves bevételt ért el 2010-ben.
Mint a NAV megállapította: a recesszió késleltetett hatással ugyan, de ezt az adózói réteget is elérte. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényt 2002. november 12-én fogadta el a parlament, az adónemet az évi 15 millió forintnál alacsonyabb bevétellel rendelkezők választhatták. Bevezetését az adminisztráció egyszerűsítésével, a gazdaság fehérítésével, az „össznépi számlajáték" megszüntetésével indokolták.
Az egyszerűsített adó szabályai az elmúlt évek alatt több ízben szigorodtak. Az árbevételi limitet 2004-ben 25 millió forintra emelték, az adókulcsot pedig 2006. október 1-jétől 25 százalékra, továbbá kiterjesztették az év végi adófeltöltési kötelezettséget az evásokra is. 2009 februárjától a számlatartási kötelezettségek szigorodtak: súlyos bírság terhe mellett meg kell őrizni a beszerzésekhez kapcsolódó számlákat is, aminek célja a gazdaság fehérítése volt. Az adókulcs 2010-ben nőtt 30 százalékra, miután az áfa kulcsa 2009 nyarán 25 százalék lett.
Az eva megszüntetése az elmúlt években többször szóba került, de végül mindig lekerült a napirendről. A kivezetését pártolók azzal érveltek, hogy működtetése sérti az adósemlegességet, indokolatlan kedvezményt jelent azoknak, akiknek nincs igazi költségük, s megszüntetése átláthatóbbá tenné az adórendszert. A pártolók viszont a fekete és szürkegazdaság újbóli előretörésével érvelnek leginkább, amikor az eva mellett voksolnak. Sokan úgy vélik, az adónem életben tartásával több pénz áramlik a költségvetésbe, mint ha kivezetik azt.
