A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bírságolási gyakorlatáról adott ki útmutatót az ügyfelek tájékoztatásának érdekében. Az útmutató célja, hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott elveket.
Amikor az adóbírságot a munkáltatónak kell kifizetni
Adóbírságot az adózó terhére megállapított adóhiány, jogosulatlannak minősített támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés (továbbiakban: költségvetési támogatás) esetén alkalmazza, illetve alkalmazhatja az adóhatóság. Az adóbírság alapja az ellenőrzött bevallási időszakra az adóhatósági határozattal az adózó terhére megállapított adókülönbözetből az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett rész (adóhiány), illetve az igénybe vett költségvetési támogatás. Valamint bírság alapja lehet a kiutalás előtti ellenőrzés során költségvetési támogatás esetén a jogosulatlanul igényelt összeg.
Adóbírság nem terhelheti a magánszemélyt az adóhiánynak azon része után, amely a munkáltató valótlan adóigazolása után keletkezett, valamint ha az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként lenne köteles. Abban az esetben is a munkáltató fizeti az adóbírságot, ha a munkavállalót terhelő járulék megállapítási, levonási, bevallási kötelezettségének nem vagy nem a szabályok szerint tesz eleget. Ugyancsak a munkáltató fizeti a bírságot, ha az adót, a járulékot a munkáltató levonta, viszont ezt nem vallotta be.
Hamisítás esetén januártól már az adóhiány 200 százalékát fizethetik a csalók
A NAV tájékoztatása szerint az adóbírság mértéke az adóhiánynak, illetve a jogosulatlanul igényelt összegnek maximum az 50 százaléka lehet. Ugyanakkor ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével hozhatók összefüggésbe, akkor a bírság mértéke az adóhiány 200 százalékára ugrik. A 200 százalékos bírság azonban csak akkor alkalmazható, ha a jogsértés 2012. január elsejét követően történt, ezt megelőző időszakban történő jogsértés esetén az adóhiány 75 százaléka lehet az adóbírság mértéke.
A bírságalap 50 százalékánál alacsonyabb mértékben bírságot csak kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén lehet kiszabni. Az adóbírság mérséklése teljesen kizárt abban az esetben, ha az adóhiány a bevételek eltitkolásával, hamisítással függ össze, vagyis az adóhiány 200 százalékánál alacsonyabb összegű bírságot nem lehet kiszabni.
A NAV nem köteles felszólítást küldeni
Az adóhatóság adókötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság kiküldése előtt felszólítást küldhet az "első" mulasztók részére, akkor ha lehetséges előzetes felszólítás. Az adóhatóság kiemelte, hogy ezt a felszólítást jogszabály nem írja elő, így ez nem kötelessége az adóhatóságnak. "Első" mulasztók csoportjába azok tartoznak, akik 3 éven belül bármely adókötelezettség esetén először mulasztják el kötelezettségeiknek teljesítését. A felszólítás postai úton felszólító levél formájában, illetve telefonos értesítésként is érkezhet.
Abban az esetben, ha az első mulasztó olyan hibát követ el, amelynél az előzetes felszólítás nem lehetséges, például indokolatlan bázismérséklés, vagy az adózó az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a bírság kiindulási mértéke az első mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság összegének 20-30 százaléka. Ha az adózó továbbra sem teljesíti kötelezettségét a második bírság a kiszabható bírság összegének 50-75 százalékára emelkedik, a harmadik és a további alkalommal a bírság a maximálisan kiszabható összeg 75-100 százaléka lehet. A bírság kiszabásakor azonban az adóhatóság súlyosbító és enyhítő körülményeket is figyelembe vesz.
Azon adózók esetében akik nem először követnek el mulasztási hibát az adóhatóság már nem küld felszólítást, esetükben csak második, illetve harmadik mulasztásról lehet szó. Így a bírság összegét az alábbiak szerint határozzák meg: a második mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható összegnek 50-75 százaléka, azonban ha korábban az első mulasztáskor ennél magasabb mértékű bírságot szabott ki jogerősen az adóhatóság, akkor a második mulasztási bírság összegének kiindulási alapját e magasabb mértékben indokolt meghatározni, a harmadik, illetőleg további alkalommal a mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság 75-100 százaléka.
Szigorúbb szabályok vonatkoznak a feketén foglalkoztatókra
Szigorúbb szabályokat alkalmaz a NAV azokban az esetekben melyek különösen sértik a költségvetési érdekeket. Ebbe a csoportba tartozik a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, a számla, egyszerűsített számla, vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékről való kibocsátása. Ha kiemelt jogsértés történik, akkor az adóhatóság már első alkalommal a törvényben előírt bírság maximumát is kiszabhatja.
A NAV kiemelte, hogy igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság. Ha az áru forgalmi értékének 40 százaléka túl alacsony összeg, akkor a mulasztási bírság maximális összege magánszemély esetében 200 ezer, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedhet. Ha az áru forgalmi értékének 40 százaléka több, mint a 200 ezer, illetve 500 ezer forint, akkor a bírság e magasabb összegig is kiszabható.
A kisiparosi tevékenység az adózó mellett szól
A NAV az adóbírság kiszabásakor több tényezőt is figyelembe vehet. Az adózó javára értékelhető körülmény lehet, ha az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik, hasonló mulasztása korábban nem volt, új jogszabály téves értelmezése miatt követett el hibát, és ha az adózó egyszerű tevékenységet egyedül folytató magánszemély. Mindezek mellett az adózó ellen szóló körülménynek minősül ha az adózó adózási gyakorlattal rendelkezik, ha ugyanezt a mulasztást már többször elkövette, és ha több éve hatályos jogszabályt hagyott figyelmen kívül.
