Demján Sándor még egy bő évtizeddel ezelőtt is azon fáradozott, hogy az oroszországi élelmiszerellátást ottani, például tatarsztani üzleti szereplőkkel karöltve úgy oldja meg, hogy magyarországi agrártermelést, élelmiszer-feldolgozást tulajdonol és állít az orosz piac szolgálatába. Míg ez csak terv volt, addig valóság lett a fordítottja: ugyancsak Demján Sándor és hazai üzleti partnere, Bartha Ferenc, az Euroinvest Rt. nevében szerződést írt alá Alekszej Jevgenyijevics Kirilinnel, az Orosz Sörfőző Egyesülés elnökével, aki sok tízezer hektár szántóföldnek, gyáraknak és más agrárüzemeknek a tulajdonosa egy Moszkvától 200 kilométernyire lévő megyében, Rjazanyban.
A magyar agrártárca vezetőjének, Gráf Józsefnek, illetve Alekszej Gorgyejev oroszországi kollégájának a tárgyalási folytak és folynak e napokban Budapesten, s ennek a nem csupán protokolláris tanácskozásnak a kapcsolt része az a szerződés, amelyet szeptember 4-én írt alá Alekszej Jevgenyijevics Kirilin és Bartha Ferenc. A tét pénzben kifejezve szokatlanul nagy, hiszen 200 millió dollárnyi közvetlen befektetés veszi így kezdetét a rjazanyi birtokon: felépül egy komplett cukorgyár és "mögé" megszerveződik a cukorrépatermesztés vertikum. Az utóbbihoz földtulajdont vásárol az orosz-magyar közös vállalkozás, mégpedig arra is gondolva, hogy a "vetésforgónak" megfelelően más mezőgazdasági kultúrákkal is foglalkoznak majd. A 150 millió dollárt taksáló feldolgozóipari komplexumot és az 50 milliót taksáló földbirtokot a felek az üzleti kapcsolat alapjainak tekintik. Alekszej Jevgenyijevics Kirilin a Piac és Profitnak elmondta, hogy nyilvánvaló trend a magyarországi agrárértelmiség munkájának leértékelődése éppen az uniós háttér miatt, ezért tehát fontos szerep juthat sokuknak az oroszországi agrárium termelési és feldolgozási projektjei menedzselésében, szakmai irányításában. S hogy ez mennyire nem csak fikció, a szeptember 4-én aláírt szerződés "mögötteseként" egy egymilliárd eurós hosszabb távú finanszírozási program mielőbbi elindításáról emlékezett meg az Euroinvest Rt. két tulajdonos vezetője.
Az ünnepélyes aláírást követő sajtótájékoztatón pedig Gráf József magyar agrárminiszter fejtette ki lapunk kérdésére válaszolva, hogy ellentétben a feleslegekkel küzdő unióval, Oroszországban egyelőre egyharmadnyi mennyiséget fedeznek saját termelésből, kétharmadnyi cukrot pedig importálnak, s ennél a terméknél is, más mezőgazdasági kultúránál is tetten érhető, hogy az önellátásra törekszenek. Jelenleg a szőlőeszet és borászat is, sőt a marhahús ágazat is felértékelődött Oroszország számára, mivel egyfajta piaci űr keletkezett. Az argentin húsexport-készség esett vissza például. A magyar mezőgazdaság 3,5 milliárd eurós jelenlegi exportja megduplázását tervezi az agrártárca záros határidőn belül, s ehhez - az uniós szabályozással nem ellentétesen - az orosz piaci lehetőségek kihasználását evidenciának tekinti. Igaz, a mezőgazdasági kormányzatnak - az EU-előírásokhoz alkalmazkodva - csak az akadályok elhárítása adatik meg, de az orosz és a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak kézenfekvő, hogy egymásra találjanak, már csak azért is, mert pro és kontra sokan beszélik a másik nyelvét, s az egykori szakmai kapcsolatokat - még nem késő - feleleveníthetik.
A most megkötött szerződés értelmében hamarosan elkezdődik a cukorgyári beruházás, s arról is gondoskodnak - például a szerződéskötésnél is megjelent bolyi szakemberek révén -, hogy a termesztés a lehető leghamarabb megkezdődjön. Az önellátásba befektető orosz agrárvállalkozó földjein és üzemeiben, valamint a közös új szántókon és gyárakban a mostani 200 millió dolláros invesztíció abban az értelemben is csak a kezdet, hogy az Euroinvest az 1 milliárd eurós folytatás mögé további magyar pénzek megjelenését is realitás, mivel a projektekhez felsorakozni igyekszik az Eximbank, illetve annak leánybankja.
