A Magyarországra irányuló kínai export 93 százaléka gép és elektronikai eszköz, csak 5 százalékát teszik ki a cipők, ruhák és játékok - tette hozzá a nagykövet. Inotai András, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója elmondta, hogy Kína az egységes Európában érdekelt, és csak a közösség játékszabályainak betartásával építi a kapcsolatait. Példaként hozta fel Görögországot, amely amikor bajba került, tárgyalni kezdett Kínával, hogy kikerülje az IMF és Brüsszel megsegítési feltételeit. Kína viszont közölte, hogy csak az IMF-fel és az Európai Bizottsággal történt megállapodás után hajlandó segíteni, azt követően viszont 13 szerződést kötöttek, többek közt az EU által erősen szubvencionált olívaolaj szállítására.

Inotai András és a Kao Csien (Gao Jian) is megjegyezte: az EU a mai napig különféle dömping- és egyéb eljárásokat indít az ország ellen, ami azonban a kínai WTO tagság miatt 2016-ban automatikusan megszűnik. Kao Csien (Gao Jian) több számmal is jellemezte az EU és országa kapcsolatát. Tavaly 480 milliárd dollár volt az áruforgalom, és eddig az EU 70 milliárd dollárt fektetett be Kínában, míg fordítva a befektetés 8 milliárd dollárt tesz ki. Évente 150 ezer munkavállalási engedélyt adnak ki uniós polgároknak Kínában.

Az unióból Kínába irányuló export fele Németországból indul, míg Németország legnagyobb importpartnere Kína lett. Ez a szoros kapcsolat "kilóg" az európai sorból - tette hozzá Inotai András.