A kutatás a lakossági energiahatékonysági termékek piacának felmérésére és vásárlói attitűdök feltérképezésére irányult. A felmérés az elmúlt öt év lakossági beruházásait, valamint a közeljövő beruházási terveit vizsgálta. Az elemzés alapján becslés készült arról is, hogy mekkora méretű piacot jelentenek a lakossági energiahatékonysági korszerűsítés főbb elemei Magyarországon, illetve milyen mértékű beruházási szándékot látunk a következő 5 évben.
A hazai háztulajdonosok 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést. A legkedveltebb beruházás az ablakcsere volt (67%), melyet a hőszigetelés (42%), kazán- (31%) és bojlercsere (20%) követ. A beruházások lakástípustól, régió- és településtípustól függetlennek mutatkoztak, összefüggést mutatnak viszont a háztartás megtakarításainak mértékével. Minél jobb anyagi helyzetben van egy háztartás, annál valószínűbb, hogy végeztek az elmúlt öt évben valamilyen energetikai korszerűsítést.
900 ezer háztartás tervezi
A megkérdezett háztartások 24 százaléka szeretne a következő öt évben valamilyen energiamegtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben.
Riasztó trendek
Markánsan alátámasztotta a kutatás azt a negatív trendet, melyre már a környezetvédelemért felelős államtitkárság is felhívta a figyelmet: a rendkívül szennyező vegyes tüzelés reneszánszát éli hazánkban. Az elmúlt 5 évben újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. Magyarországon 8–14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős. Hajlamosak vagyunk továbbá addig várni az energiahatékonysági beruházásokkal – különösen a gépészeti termékek esetén –, míg valami el nem öregszik, teljesen el nem romlik.
