Az Európai Unió nagyszabású energia- és klímacsomagja kapcsán újra a viták fókuszába kerültek a bioüzemanyagok. Olyan nagyok az eltérések a nemzeti álláspontok között, hogy belátható időn belül kevés esély van a megegyezésre. Az Európai Szocialista Párt parlamenti frakciója több napos vitában alakította ki álláspontját a megújuló energiaforrásokról - közölte Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő. A szocialisták egyhangú álláspontja szerint nem szabad megengedni, hogy a bioenergia az élelmiszertermelés rovására menjen, tovább növelve az élelmiszerek árát.
Dorette Corbey holland képviselőnő azt javasolta, hogy a nemrég meghatározott 10 százalékos bioüzemanyag-bekeverési arány 2020-ig ne kötelező minimumszint legyen, hanem csak esetleg elérendő cél. Mint azt a képviselőnő elmondta, az elmúlt évek kutatásai azt igazolták, hogy a jelenlegi bioüzemanyag-használat nemhogy megoldást nem hozott az éghajlatváltozásra, de sok tekintetben rontott a helyzeten. A szocialista frakció szerint ezért mind a biomassza, mind a bioüzemanyag használatát a környezetvédelmi szempontok, a fenntarthatóság alapján kell megítélni. Nem mindegy ugyanis, hogy egy biomassza erőműbe egészséges, ép tönkfákat, vagy mezőgazdasági hulladékot teszünk.
Hegyi Gyula szerint alapelvként kellene elfogadni, hogy a bioüzemanyag-használat során kevesebb üvegházhatású gáz keletkezzen a hagyományos üzemanyaghoz képest. A magyar képviselő szerint a fejlődő világból származó bioüzemanyag tönkreteszi az esőerdőket, és - a magas élelmiszerárak következtében - éhínséget okoz. Magyarországon és más uniós tagállamokban ugyanakkor jelentős a megművelhető, de jelenleg ugaron levő földterület. Az uniónak ezért bioüzemanyag-szükségletét döntően belső forrásokból kell fedeznie.
Annyi bioüzemanyagot használjunk fel, amennyit meg tudunk termelni - javasolja Hegyi. Ezzel a gondolattal szerinte a szocialista frakció is egyetért, noha az import korlátozásánál felmerülhetnek jogi aggályok. Az európai szocialisták azt szeretnék, ha a kötelező 10 százalékos bioüzemanyag-arány akkor lépne életbe, ha rendelkezésre állnak majd második és harmadik generációs bioüzemanyagok. A második generációsokat például szalmából, fából, faforgácsból vagy trágyából lehet majd előállítani. A harmadik generációs, algákból előállított bioüzemanyag "akár sivatagban" is termelhető, minden környezeti kár nélkül - fogalmazott közleményében a képviselő.
