Az Európai Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül tájékoztassa az EU Energiahatékonysági Irányelvének (2012/27/EU irányelv) hazai átültetéséről, amit eredetileg a tavalyi év közepére kellett volna elvégezni. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a Bizottság most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon. Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának munkatársa egy, a Magyar Energiahatékonysági Intézet által 2014 novemberében rendezett konferencián már felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az Irányelv követelményeinek.
Az Irányelv számos intézkedést ír elő az energiahatékonyság javítására, többek között a vállalatok energetikai auditjának ösztönzését, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, kormányzati épületek évi 3 százalékának felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzést. A fogyasztók számára legjelentősebb intézkedés az ún. Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége (EHK), amely értelmében e cégek az általuk eladott energia 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat.
Az EHK jelentősége óriási: 2020-ra az ország évente akár 50 Petajoule energiát is megtakaríthatna (a mai hazai energiafogyasztás 5%-át), a teljes hét éves ciklusban pedig 210 Petajoule megtakarítást is elérhetünk. Ha a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének számításaiból indulunk ki, az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítását is szolgálhatná.
„Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el” - mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „Ez tehát egy olyan EU-s kötelezettség, amelynek végrehajtása segíteni fog az emberek rezsigondjain, és az új beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket is teremt majd. Arra biztatjuk a kormányt, hogy minél hamarabb fogjon hozzá az Irányelv hazai bevezetéséhez, mert az mindannyiunk érdeke.”
