A baranyai napilap pénteki számában írt arról, hogy csütörtöki ülésén jóváhagyta a mohácsi önkormányzat a település és a Pannónia Ethanol Zrt. közötti megállapodást. Ezzel elhárult az elvi akadálya annak, hogy az amerikai-ír tulajdonban álló cég bioetanolt gyártó üzemet építsen Mohácson. A tervezett beruházás mintegy ötvenmilliárd forintba kerül, megvalósításának határideje 2014. január 15.
Az üzem a cég szerint Európa legnagyobb bioetanol-előállítója lesz, ha elkészül - írta az Új Dunántúli Napló. A baranyai napilapnak Szekó József (Fidesz), Mohács polgármestere elmondta: az üzem létesítését az önkormányzat is segíti a rendelkezésére álló eszközeivel. Az új munkahelyek mellett évente 300 millió forintos többletbevételre tehet szert a város a megnövekedő iparűzési adóból. (A bioetanol jövedéki adójának literenként 40 forintban történő megállapítására a jövedéki adótörvényhez benyújtott módosító javaslat elfogadása ellehetetleníti a magyarországi bioetanol-gyártást és forgalmazást - vélte nyáron a Magyar Bioetanol Szövetség.)
A baranyai napilap értesülései szerint a gyár építésén háromszázötvenen dolgozhatnak, elkészülte után pedig hetvenöten találhatnak állásra az üzemben. Közvetve mintegy ezer munkahelyet is jelenthet a beruházás, hiszen az alapanyag, a kukorica előállítói számára is megélhetést kínálhat.
Vita a bioetanolról
A legújabb vizsgálatok azt tanúsítják, a bioüzemanyag-gyártás káros a természeti környezetre. Az EU ezért válaszút elé ért, hogy továbbra is támogassa-e a termelést. Az illetékesek úgy nyilatkoztak, megvédik a 13 milliárd eurós iparág érdekeit, ami jelentős részét teszi ki a nagyobb , 17 milliárdos eurós szektornak.
A környezetvédők régóta hangoztatják, hogy a bioetanol-alapanyagok termesztése nagy nyomást ró az agráriumra, növeli a termőföldek terjedését az őshonos erdőségek és a -termelés szándékával- kiszárított lápok rovására, kiirtásukkal pedig bolygónk "tüdejét" károsítja, s végső soron az üvegházgázok elnyelését, vagyis a klímaharcot gyengíti.
A bioetanolt eredetileg azzal a koncepcióval tették meg öko-tudatos üzemanyaggá, hogy a járművek kipufogóiból kibocsátva annyi üvegházgázt jelent a légkörnek, amennyit meg is köt a gyártásához szükséges növény. Vagyis nem jár nettó emisszióval. A fosszilis üzemanyagokhoz képest pedig "karbon-megtakarítást" eredményez. Jellemző adat, hogy a BP új, építés alatt lévő angliai bioetanol-telepe 60 százalékos karbon-megtakarítást ígér.
A termőföldek és az erdőségek versenye -mely gyakran az előbbi javára dől el- azonban pont az ÜHG-egyensúlynak ezt a kalkulációt látszik feldönteni. Az erdőirtás révén több ÜHG-kibocsátással jár az etanol-termelés, mint ahogy korábban gondolták. Ezt hívják a közvetett földhasználat megváltozatásának (ILUC: indirect land use change).
Humanitárius szempontok is előtérbe kerültek a vitában, mondván a bioetanol-növények (gabonafajták, cukornád, zöldségek) üzemanyag-célú termesztése elveszi az ételt a harmadik világban éhezők elől. Vagyis valahányszor bioüzemanyaggal töltjük fel a tankot a kutaknál, az bizonyos számú ember éhezését vonja maga után a világ másik táján.
Ezek miatt is véli úgy tíz különféle nemzetközi ügynökség, köztük a Világbank, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a World Food Program, a WTO, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és az OECD, hogy a kormányoknak el kellene törölniük a bioetanol-gyártást elősegítő támogatási rendszereket, melyek feltornásszák az élelmiszerárakat.
