A szerdán megszavazott jogszabálycsomagban az EU ambiciózus vállalásokat tesz, hogy növelje az újrahasznosítást és visszaszorítsa a hulladékok lerakását. A szemét hatékonyabb kezelésének komoly környezeti, egészségügyi és gazdasági haszna lenne.
Az európai gazdaságot az úgynevezett körkörös gazdaság irányába elmozdító négy törvényjavaslatból álló csomag eredményeként az alapanyagok és termékek sokkal tovább maradnak a fogyasztási ciklusban.
A tervezet egyúttal 10%-ban korlátozná a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Míg Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország lényegében egyáltalán nem küld lerakóba szemetet, Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta a keletkező települési hulladék háromnegyedét lerakókba szállítja. Magyarországon 2016-ban a települési hulladék fele került lerakókba.
2025-re a textíliákat és a háztartási veszélyes hulladékot külön kell majd gyűjteni. A lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni vagy otthon komposztálni kell.
Az lesz az első alkalom, hogy a tagállamoknak egy közös és egyszerű jogszabályi keretet kell alkalmazniuk. Európa ezzel elkötelezte magát a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés mellett” - mondta Simona Bonafè (S&D, Olaszország) jelentéstevő.
A jogszabályt a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia, mielőtt megjelenik az EU Hivatalos Lapjában és életbe lép.
Mi az a körkörös gazdaság?
A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy
egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket.Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
