Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrások, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják ezek terjedését. A Greenpeace Magyarország ezért több javaslatot is tett, hogy idehaza is megkezdődhessen a világszerte már zajló energiaforradalom. A most készülő megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere (METÁR) kiváló lehetőség arra, hogy új esélyt adjon a megújulók terjedésének Magyarországon. A Greenpeace értékelése szerint azonban a METÁR-tervezet és a vonatkozó további szabályozások jelenlegi formájukban nem elégségesek, helyenként pedig kifejezetten akadályozzák a megújuló energiák térnyerését. (Holott a fiatalok körében kimondottan népszerűek ezek az energiaforrások!)
A zöld szervezet tízpontos javaslatcsomagot állított össze , melyek lehetővé tennék, hogy a METÁR valóban a megújulós beruházások felfutását, a lehető legtöbbféle technológia alkalmazását, illetve az energiaárak csökkenését eredményezze.
A párizsi megállapodás értelmében gazdaságunkat legkésőbb az évszázad közepére szén-dioxid-semlegessé kell tennünk. Ehhez a lehető legtöbbféle megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség. A Greenpeace azonban sem a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit, sem a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben 2020-ig vállalt 14,65 százalékos megújulós célt, valamint az annak részeként vállalt 10,9 százalékos villamosenergia-termelésre vonatkozó célt nem tartja elegendőnek.
A megújulók hatékony terjedése csak tervezhető, kiszámítható támogatási rendszerekkel lehetséges. Egy tendernaptár publikálásával a piac és a lakosság is előre láthatná, milyen típusú és célú megújulóenergia-támogatások várhatóak, illetve ezeket milyen egyéb állami támogatásokkal (pl. lakossági energetikai pályázatok, hitelkedvezmények, beruházási támogatások) lehet összehangolni.
A fogyasztóknak, közösségeknek is kulcsszerep kell hogy jusson a megújuló energiahordozókra való átállásban. Az energiarendszer demokratizálásával az Európai Unió 2050-re 100 százalékban átállhatna a megújuló energiák használatára, mégpedig úgy, hogy az uniós áramszükséglet felét közösségek, háztartások állítanák elő. Kifejezetten a lakosság számára elérhető pénzügyi támogatásokra van szükség mind a megújuló energiatermelés, mind az energiahatékonysági és korszerűsítési beruházások terén.
„Az elkövetkező évtizedek energiagazdálkodását befolyásoló METÁR-nak átláthatóságot és hosszú távra szóló tervezhetőséget kell kínálnia a befektetők számára. A szabályozásoknak garantálniuk kell azt is, hogy a lakossági energiatermelők nem szorulnak ki az energiatermelésből. Kizárólag a megújulók hatékony növekedésével képzelhető el hazánk jövőbeli fenntartható és versenyképes energiaellátása” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
