Az OTP Ingatlanpont szakértője úgy látja, hogy a szigorítást a vásárlók kedvezően fogadták. Tapasztalatai szerint a klímaváltozás miatti aggodalom és a környezettudatosság erősödése átalakította a keresletet az utóbbi években. Folyamatosan növekszik az igény a zöld megoldásokra az ingatlanpiacon, még akkor is, ha ezért magasabb vételárat kell fizetni.
Néhány éve még ritkaságnak számított Magyarországon, ha egy lakóingatlan fejlesztői az energiahatékonyság ígéretével próbálták felkelteni a vevők érdeklődését. Legfeljebb azzal tudtak érvelni, hogy a környezetet kímélő technológiai újításoknak köszönhetően lényegesen le lehet majd szorítani a fenntartási költségeket. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet, az újépítésű ingatlanok piacán egyre több a környezettudatos vásárló, őket az energiahatékonyság mellett az is érdekli, hogy a beruházók milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak.
„Azok a beruházók, akik a jelenleg építés alatt álló projektjeiket még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák. Azoknak viszont, akik megfelelnek a januártól életbe lépő előírásoknak, nem kell aggódniuk. A szigorodó szabályokat teljesítő lakóingatlanok értékesítése a vásárlói igények átalakulása miatt várhatóan sokkal hatékonyabb lesz, és magasabb megtérülést biztosít számukra még akkor is, ha a korszerű zöld technológiák alkalmazása növeli az építés költségeit” – mondta Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű projektekért felelős menedzsere. A szakértő szerint hasonló tendencia érvényesül a használt ingatlanok piacán is: „egyszerűbben, gyorsabban és jobb áron lehet értékesíteni azt a lakást, amelynek a felújítása nem merült ki a belső tisztasági festésben.”
Magyarországon hárommillió otthon vár korszerűsítésre
Az Európai Unió azzal számol, hogy hosszabb távú klímacéljai eléréséhez elengedhetetlen a már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése. Ehhez évente az állomány megközelítőleg három százalékát kellene felújítani, méghozzá úgy, hogy az átalakítás eredményeként legalább 80 százalékkal csökkenjen az energiafelhasználásuk. A magyar lakóépületek többsége elöregedett, korszerűtlen, a négymillió otthon csaknem háromnegyede felújításra szorul. A korszerűsítéssel elérhető megtakarítás mértékét jól mutatja, hogy az ország teljes energiafelhasználásának 40 százaléka a háztartásokhoz, az épületekhez köthető.
Ennyit takaríthatunk meg egy energiatakarékos lakással
A környezettudatos vásárlók azért is hajlandóak többet fizetni egy magasabb energiahatékonysági kategóriába sorolt lakásért, mert hosszabb távon jelentős megtakarítást érnek el a fenntartási költségekben.
„Egy ma átlagosnak mondható, FF energiaosztályú 70 négyzetméteres ingatlan éves fűtési célú energiafelhasználásának hozzávetőleges költsége 200 ezer forint körül alakul. Egy ugyanekkora, de BB besorolású lakásnál a teljes éves, a fűtésen kívül minden egyebet is tartalmazó energiafogyasztás értéke 85 ezer forint, míg egy AA++ besorolásúnál 25 ezer forintos éves kiadással lehet számolni átlagos fogyasztás mellett” – osztotta meg a mostani árakhoz igazodó számítások eredményét Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű projektekért felelős menedzsere.
A jövő egyértelműen a zöld fejlesztéseké az ingatlanpiacon. Fontos azt is látni, hogy a világ más tájain, például Kínában, vagy éppen Szingapúrban tervezett beruházások koncepciója messze túlmutat a nálunk januárban életbe lépő követelményeken. Ugyanakkor az is tény, hogy ma már Magyarországon is vannak beruházók, akik az energiahatékonysági értékek alapján kifejezetten versenyeznek egymással azokért a vásárlókért, akiknek egyaránt fontos a környezettudatosság és a fenntartási költségek minimalizálása. Ez pedig reményt ad arra, hogy ha lassan is, de egyre élhetőbb, fenntarthatóbb, környezettudatosabb lakóprojektek valósuljanak meg.
